10 ijesztő tény 2025-ben, amivel hamarosan minden magyar nyugdíjas szembesül - Erre még sehol sem találtak megoldást

Önmagában az, hogy az idősek egyre nagyobb hányadát teszik ki a társadalomnak, sem Magyarországon, sem máshol a világban nem lenne feltétlenül probléma. Azonban azt láthatjuk, hogy számos ország szociális és egészségügyi rendszere nem tudja tartani a lépést a gyors elöregedéssel, valamint az idősek anyagi helyzete egyre romlik, az idősgondozás mind az állam, mind a családok számára egyre nagyobb teher és megoldásra váró feladat. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy a nyugati világban bárhol megtalálták volna az orvosságot a társadalmi krízisre. Az olyan országokban pedig, ahol nem is keresik a megoldásokat, csak egyre mélyül a válság és sodródik a társadalom az összeomlás felé.

A Pénzcentrum évről évre sorra veszi azokat a friss statisztikákat, amelyek tükrözik a magyar idősek helyzetét. Az alábbi adatsorok megmutatják, milyen mély jelenleg a válság és milyen tendenciára számíthatunk a következő években, évtizedekben. Az itt felsorakoztatott problémák eddig is jelen voltak Magyarországon, illetve más jóléti társadalmakban is, hatásukat azonban nem érzékelte olyan közvetlenül a lakosság, mint manapság.

A meghatározó statisztikák válogatásában cikkünk Gyarmati Andrea szociológus 2019-es tanulmányára támaszkodik, mely részletezi a legmeghatározóbb tényezőket a demográfiai változásokból fakadó gondozási szükséglet gyors ütemű növekedésének tekintetében. A legfrissebb adatok tükrében kirajzolódhat, hol tartunk a 2025-ös végéhez közeledve. Az egyértelműen látszik, hogy már ma is jelentős problémákkal küzd a 65 feletti korosztály, amelyek a jövőben egyre súlyosabbak lehetnek.

Meredeken nő az idősek száma és aránya

Mint más elöregedő társadalmakban, Magyarországon is egyre nő az idősek aránya a fiatalokéhoz viszonyítva. Amíg az idősek száma is egyre emelkedik, a 65 év alattiak száma jelentős visszaesést mutat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái alapján 1980-ban még 13,53 százalékát tették ki a 65 év felettiek a teljes lakosságnak, ez az arány 2001-re 15,15-re nőtt, 2021-ben pedig már meghaladta a 20 százalékot. 2025-ben ez az arány 20,87 százalékot tett ki. Egyes előrejelzések szerint 2070-re Magyarországon a 65 év felettiek aránya elérheti a 29 százalékot is.

Az idős korosztály 1 millió 991 ezer főt számlált 2025. január 1-jén Magyarország. A teljes lakosság ugyanakkor mindössze 9 539 502 fő volt, melyből 7,5 millióan voltak 65 év alattiak. A 65 év felettiek száma egy év alatt 0,4 százalékkal nőtt, míg a 65 év alattiak száma 2024-ről 2025-re 0,7 százalékkal csökkent. 2020-hoz képest az idősek számának növekedése 3,9 százalék volt, míg a 65 év alatti korosztály csökkenése 2,9 százalék.

Az idősek növekvő száma önmagában nem jelentene problémát, hiszen ez részben a megélt életévek növekedésének köszönhető. Azonban ezzel párhuzamosan a születésszámok drasztikus csökkenése azt eredményezte, hogy egyre több idős eltartása, ellátása hárul egyre kevesebb aktív korú lakosra. Erre alkalmazott mutatószám az úgynevezett az időskori eltartottsági ráta, melynek növekedése leegyszerűsítve azt mutatja, hogy egyre kevesebb aktív korú lakos "tart el" egyre több időst. Friss KSH-adatok szerint az időskori eltartottsági ráta 2025-ben 32,2 százalékot tesz ki, mely 1990-ben még 20 százalékot tett ki, 2015-ben 26,4 százalékot. Az Eurostat számításai szerint 2030-ra ez az arány 35,1 százalékra nőhet.

Az elemzők úgy kalkulálnak, a 2030-2060-as évek között lesz a legdrasztikusabb az emelkedés: ezalatt a 30 év alatt csaknem 20 százalékponttal fog növekedni Magyarországon az időskori függőségi ráta a becslések szerint. Ez azt jelenti, hogy az előttünk álló évtizedek rengeteg kihívást fognak tartogatni nemcsak az idősek, hanem az aktív korúak számára is.

Az időskori eltartottsági ráta nem keverendő össze az öregedési indexszel, mely szintén ütemesen nő Magyarországon. 2025-ben már 145,5 százalékát tette ki a 65 éves és annál idősebb népesség a 14 éves és annál fiatalabb gyermeknépességnek. Az arány 2005-ben még 100 százalék alatt volt, vagyis a 15 év alattiak korosztálya népesebb volt, mint a 65 év felettieké. 1990-ben még mindössze 64,5 százalék volt az öregedési index Magyarországon.

Egyre több az egyedül élő idős

Mivel az idősek száma is emelkedik évről évre, nem meglepő, hogy az egyedül élő idősek száma is egyre emelkedik. ával automatikusan az is együtt jár, hogy egyre nő az egyedül élő idősek száma is. A 2022-es népszámlálási adatok szerint Magyarországon a 65 év felettiekből álló háztartások 67,8 százalékában egyedül élő idősről beszélhetünk, a 65 év felettiek szűk egyharmada lakik csak együtt másokkal. Az arány egyébként nem sokat változott az elmúlt évek népszámlálásaihoz mérten, 2011-ben 68,6, míg 2001-ben 67 százalék volt. Ugyanakkor 2022-ben már 614 ezer egyedül élő idősről volt szó, míg 2011-ben 558 ezerről, 2001-ben pedig 472 ezerről: az arány hiába nem változik, számottevően több idősnek kell egyedül boldogulnia.

Ha megnézzük európai viszonylatban, hazánkban magasnak mondható az olyan egyszemélyes háztartások aránya, ahol 65 év felettiek élnek. Az arány az utóbbi másfél évtizedben 30 és 40 százalék között ingadozik, az EU-átlagot szinte mindig meghaladta. A szomszédos országokkal nagyjából egy bolyban mozgunk ezen a téren, Szerbia van egyedül leszakadva, illetve Ukrajnáról nem áll rendelkezésre adat:

Abból, hogy az egyedül élő idősek aránya szinte állandó, számuk viszont folyamatosan növekszik, az következik, hogy egyre többen vannak, akiknek szociális segítségnyújtásra lehet szükségük. Azoknak az időseknek, akik nem egyedül élnek, a háztartás más tagjai tudnak az apróbb teendőkben segíteni, bevásárolni, ebédet főzni, míg az egyedül élők külső segítségre szorulhatnak. Ezzel az önkormányzatokra hárul nagyobb feladat. 

Ezen túlmenően nem elhanyagolható szempont, hogy egyedül - egy nyugdíjból - sokkal nehezebb egy háztartást fenntartani, fizetni a lakhatási költségeket. A későbbiekben részletesen kitérünk rá, hogy az időseket nagy arányban fenyegeti az elszegényedés, társadalmi kirekesztődés veszélye, de közülük is főként azokat, akik egyedül élnek. Egyre nagyobb lehet azoknak az időseknek is a száma, akik olyan ingatlanban maradnak egyedül, mely egykor egy egész család igényeire volt szabva, egyedül azonban már nehéz fenntartani. Ez pedig csak növeli az elszegényedés kockázatát.

Várható élettartam, egészségben eltöltött évek

Az évtizedes javuló tendenciát a várható élettartam terén a pandémia évei csúnyán keresztülhúzták. Bár azóta már sokat javítottunk, még mindig nem érjük el azt a becsült szintet, amelyet korábban elemzők előrevetítettek. Évtizedek óta javuló tendenciát mutatott Magyarországon a várható élettartam, ezt azonban a pandémia évei csúnyán keresztülhúzták. A friss, 2024-es adatok szerint születésekor egy magyar várható élettartama 77 év: a férfiak esetében 73,8 év, a nők esetében 80,1 év. A 65 évesek esetében pedig a várható életévek száma átlagosan 17 év: a férfiak esetében 14,8 év, míg a nőknél 18,7 év. 

Az egyre magasabb megélt életkor azonban nem jelent automatikusan több egészségben eltöltött évet. Az Eurostat utolsó friss, 2023-as adatai szerint Magyarországon születéskor átlagosan 63,6 egészségre eltöltött évre számíthatunk egy újszülött esetében, míg 65 éves korban átlagosan 7,5 évre. Míg a születéskori mutatók az EU-s átlagot meghaladják (bár a nyugdíjkorhatárt így sem érik el), az idősek esetében azonban alulmúlják: a tagállamok átlaga 9,4 év, amit a 65 év felettiek még egészségben eltölthetnek. A pandémia kitörését követő csökkenő tendencia 2023-ra visszafordult, a 2020-as szintet azonban még mindig nem érjük el:

Magyarország rengeteg egészségügyi statisztikában áll rosszul, mint az elhízás, dohányzás, alkoholfogyasztás, daganatos megbetegedések, szív-és érrendszeri betegségek és még hosszan lehetne sorolni, de ennek a cikknek nem ez a fókusza. Csakhogy miközben az egészségügyi mutatókban nem látszik javuló tendencia, szakértők szerint előbb-utóbb Magyarországon is szükségessé fog válni a nyugdíjkorhatár emelése, ahogy más európai országok is már hosszú távú terveket ütemeztek be a korhatár megemelésére. Egy ilyen lépéssel viszont még szélesebbre nyílhat az olló a nyugdíjkorhatár és az egészségbe eltöltött évek között a jövőben. 

Minden ötödik magyar időst az elszegényedés fenyeget

Visszakanyarodva az anyagi helyzethez, Magyarországon a lakosság 19,3 százalékát fenyegette 2024-ben a társadalmi kirekesztődés, illetve elszegényedés veszélye. A 65 év felettiek esetében ez az arány még magasabb: 21,3 százalék (csak a 75 év felettiek körében pedig 22,2%). Ez számszerűen 408 ezer idős magyart jelent.

Érdemes a tendenciát is megvizsgálni: a teljes lakosság helyzetét nézve 2018-ig évről évre jelentősen csökkent az elszegényedés szélén állók aránya, az azt követő években enyhe csökkenés vagy stagnálás látszik. Ha azonban a 65 év és 75 év felettiek mutatói által kirajzolt görbét nézzük, azt láthatjuk, hogy 2019 tájékán voltak a legkevesebben arányaiban, akiket a szegénység fenyegetett, onnantól erőteljes a növekedés. Ez EU-ban ezzel szemben nem látható ilyen tendencia idősek esetében.

Sok magyarra sírig tartó munka várhat

Már vizsgáltuk a várható élettartam alakulását, az egészségben eltöltött éveket, amelyek kardinális adatok a nyugdíjkorhatár szempontjából is: a idősek számára kulcskérdés, megérik-e a nyugdíjkorhatárt és hány évet élhetnek még egészségesen, miután letették a munkát. Ezt a kérdést vizsgálhatjuk egy másik nézőpontból is: hogy hány évet tölt a lakosság átlagosan munkával az életéből.

Sem Magyarországon, sem az EU-ban nem volt még olyan magas az átlagosan munkával eltöltött évek száma, mint 2024-ben, mind a nők, mind a férfiak körében. Magyarországon 37,4 év, míg az EU-ban 37,2 év volt az az időtartam, amit az emberek az életükből átlagosan munkával töltenek. Magyarország sokáig jellemzően legalább 1 évvel le volt maradva az EU-átagtól, bár évről évre egyre dolgoztuk le a hátrányt. Végül 2022-ben értük utol az uniót és az utóbbi két évben már meg is haladtuk ebben a mutatóban. A magyar nők körében történt látványos emelkedés 2021-től: 

Az sem ritka már manapság, hogy valaki nyugdíjazása után is tovább dolgozzon. Nemrég külön cikkben is foglalkoztunk a magyar idősek foglalkoztatottsági adataival. Azóta már frissebb adatok is vannak: a KSH szerint a 65-89 éves korosztályban 148,4 ezren dolgoztak 2025. II. negyedévében. Számuk 3,2 százalékkal emelkedett 2024. azonos negyedévéhez képest. A legidősebb (75-89 éves) dolgozók száma pedig 19 ezerre nőtt a 14,7 ezerről egy év alatt ( 29,3 százalékkal!).

Ebben a statisztikában is érdemes a 65 év feletti nők és férfiak foglalkoztatottságát külön vizsgálni. Látható, hogy 2023-ban tetőzött a nyugdíjkorhatárt betöltött férfiak foglalkoztatottsága éve átlagban 79,1 ezer főnél (2025. I. negyedévében 81,2 ezer fő volt a számuk!), a 65 év feletti nők foglalkoztatottsága pedig továbbra is egyre emelkedik. Így egyre kisebb a különbség a nemek között a nyugdíjkorhatár feletti foglalkoztatási adatokban.

Izoláció, depresszió

Az időskor, az anyagi nehézségek, az egyedüllét és a halmozódó egészségügyi problémák a mentális egészségre is negatív hatást gyakorolnak, ami kihat rengeteg idősre és így az egész társadalmunkra.  Ma már számos tanulmány bizonyítja: az idősek életkoruknál, társbetegségeiknél fogva egyébként is hajlamosabbak a depresszióra; az időskori izoláltság, magány pedig még inkább megágyaz a depressziónak, szorongásnak. Az izolációnak és depressziónak nemcsak az egyedül élők vannak kitéve: családjukkal élő idősek ugyanúgy érintettek lehetnek.

Bár ritkán vizsgáljuk ilyen szempontból, érdemes tudni, hogy a depresszió hatalmas terhet ró világszerte az egészségügyi ellátórendszerekre és magára a társadalomra is. Ez akár GDP-ben is kimutatható: a Portfolio korábban részletes elemzésben szemléltette, hogy a mentális betegségekhez kapcsolódó kiadások nagyobb költséget jelentenek a társadalom számára, mint például a daganatos betegségek vagy akár a népbetegségként ismert cukorbetegség. Tehát a depresszió, izoláltság nem csak családok szintjén jelent problémát - vezethet akár öngyilkossághoz is -, hanem társadalmi szinten is.

Az izoláció pedig más betegségek kockázatát is növelheti a depresszión túl. A Brit Kardiovaszkuláris Társaság 2016-os publikációja alapján például a magány, és az izoláltság 32 százalékkal növelheti a stroke kockázatát. Ez összefüggésben állhat az életmóddal is: akik magányosak, hajlamosabbak például többet dohányozni és kevesebbet mozogni. Ez pedig csak egy példa, számos betegség kockázatát növelheti az izoláció.

Demencia és Alzheimer

Az egyik legnagyobb kihívás, amivel az elöregedő társadalmak az emelkedő várható élettartam miatt is szembesülnek majd a demens és Alzheimer-betegséggel élők gondozása lesz a jövőben a szakértők szerint. Becslések szerint 2050-re a demens betegek száma 57,4 millióról 152,8 millióra emelkedhet világszinten (166 százalékkal). A számítást országspecifikusan is elvégezték: Magyarországon ezek szerint a 2019-re becsült 184 ezer demens betegszám nagyjából 295 ezerre emelkedik 2050-re (61 százalékkal).

Arról, hogy hányan élnek demenciával vagy Alzheimerrel, nincsenek friss és megbízható adatok. Az Eurostat adatai arra vonatkoznak, hogy a betegségek hány halálesetet okoznak, és ez mekkora hányadát teszi ki az összes halálesetnek. Ez alapján a 2023-as, utolsó adat szerint a 128 176 halálesetből 3601-et okozott demencia és 623-at Alzheimer. Ezeknél a számoknál láttunk már magasabbat 2019-2021 időszakban, csakhogy vegyük figyelembe a statisztika megbízhatatlanságát is: ha egy demens idős elkószál, elesik és betöri a fejét, az elsődleges halálok az esés lesz, nem a demencia. Így fenntartásokkal kell kezelni ezeket az adatokat, a pandémia alatt megtört növekvő trend azonban láthatóan ismét emelkedő szakaszba került 2023-ban.

Magyarországon és világszinten is egyaránt megoldandó feladat az elkövetkező időkben az Alzheimerrel és demenciával élők ellátása, gondozása, illetve annak a gazdasági tehernek a csökkentése, amelyet a betegség az egyes országokra fog róni. Az egyre növekvő gondozási szükséglet már ma is érezteti hatását hazánkban: hosszú várólistákkal találkoznak a családok az idősotthonokban, a szakápolási szükséglet pedig emelkedő tendenciát mutat. Eközben a férőhelyek bővülése nem tartja a lépést a gondozási szükséglet növekedésével. A magánszféra pedig nem tud az államra, szociális ágazatra nehezedő terheken érdemben enyhíteni, mivel ehhez nincsenek meg a jogi feltételek, kormányzati akarat a lehetőség megteremtésére szakértők szerint. 

Hazánkban - más országoktól eltérően - a szociális szféra feladata lenne az ápolást igénylő idősek ellátása, az ágazat azonban még az egészségügyben tapasztalható krízisnél is nagyobb válságban van: míg az egészségügyben számos intézkedés történt a szakképzett munkaerő megtartására, számának növelésére, a foglalkoztatottsági mutatók javítására, köztük béremelés is volt, addig a szociális ágazatra ennek a figyelemnek a töredéke sem irányult. 

Idősotthonok, szociális ellátás

Az idősotthonok szempontjából is választóvíz volt a világjárvány kitörése: a 2020 előtti években - bár lassan, de - folyamatosan emelkedett az ellátottak számok tartós bentlakásos és átmeneti idősotthonokban. A pandémia első éveiben jelentős csökkenés látszott és ugyan a tartós bentlakásos otthonokban ellátottak száma azóta, 2022-től már meghaladta a világjárvány előtti szintet, az átmeneti otthonok terén még mindig alig volt elmozdulás:

Érdemes azt is megnézni, hogy alakult az engedélyezett férőhelyek és az ellátottak számának viszonya. A kihasználtság jelentősen emelkedett 2015-től és nagyjából 2018-2019-ig az engedélyezett férőhelyek száma csökkenő tendenciát mutatott. A férőhely-kihasználtság a 2010-es évektől mindig 90 százalék felett volt, a térítési díjat fizetők aránya viszont egyre csökken: 2024-ben már a 14 százalékot sem érte el.

EZ IS ÉRDEKELHET

Idősek otthona árak 2025-ben: ennyibe kerül beköltözni, ennyit kell fizetni havonta

2025-ben az idősek otthona árai jelentősen eltérnek attól függően, hogy állami, egyházi vagy magánfenntartású intézményről van szó. Cikkünkben most bemutatjuk a várható költségeket.

Szakszerű ápolás helyett ápolhat a család?

Annak ellenére, hogy a demens betegek mindössze 6 százaléka kerül be idősek otthonába, arányuk az összes bentlakóhoz viszonyítva az idősotthonok férőhelyein már 23 százalékot tet ki Gyarmati Andrea említett tanulmánya szerint. Európában a 60 év feletti lakosság 6 százaléka szenved a demencia enyhe, középsúlyos vagy súlyos típusában, a 90 év felettieknek pedig közel 30 százaléka érintett. A betegség végső stádiumában már 24 órás felügyelet szükséges, így nagy gondozási terhet és költségeket jelenthet a jövőben a helyzet kezelése mind a családok, mind az állami ellátó rendszer számára. Ez pedig csak a demencia.

A kórházakban alig van ápolási kapacitás, a 4-6-8 vagy akár 24 órás ápolási szükségletű betegeket bizonyos idő után hazaadják a családnak - amely sokszor felkészületlenül is éri a családokat -, átruházva az ápolás terhét. Az idősotthonokban is várólista van, azonnal csak nagyritkán tudnak bekerülni az ápolásra szoruló betegek. Azt pedig csak nagyon kevés család engedheti meg magának, hogy ápolót fogadjon a hozzátartozója mellé.

Ilyenkor jön szóba az otthonápolás, ez azonban olyan megoldás, amely még súlyosabb társadalmi problémákat szülhet hosszú távon a jelenlegi formájában. A családtagjukat gondozók ugyanis jellemzően kiesnek a munkaerőpiacról, az ápolási díj meglehetősen kevés, így fokozottan kitettek a jövedelmi szegénység kockázatának. Ezenfelül az ápolás nemcsak anyagi, hanem fizikai és mentális teher is, mely minél kevesebb családtagra hárul, annál nagyobb terhet jelent. A gondozási feladatok jelentős része pedig jellemzően egyetlen családtagra szokott hárulni.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy megnézzük a számokat: a felnőtt családtagot ápoló családi gondozók becsült száma 400-600 ezer fő. Ehhez képest Magyarországon a töredékük kap csak alanyi jogú ápolási díjat.2024-ben 24 140 fő volt jogosult mindössze ápolási díjra. Ha a KSH idősorát megnézzük, több dolog is feltűnhet: egyrészt csökken a jogosultak száma évről évre - 2019-ről 2024-re 27 százalékkal csökkent -, másrészt emelkedik az emelt összegű ápolási díjra jogosultak aránya. Azt pedig, hogy kik végzik főleg az ápolási munkát, jól mutatja, hogy az ápolási díjat kapók között milyen magas a 45 év felettiek aránya (2024-ben 65,5%), illetve a nőké (2024-ben 64,9%).

Azt is feltételezhetjük, hogy sokan nem is tudják, hogy jogosultak lennének az ellátásra. Az alap ápolási díj 2025 évi összege bruttó 49 960 Ft/hó, idős hozzátartozó ápolása esetén járhat kiemelt ápolási díj (jelentős egészségkárosodás esetén), mely az alapösszegű ápolási díj 180%-a, azaz 89 928 Ft/hó. Ezek alapján az összegek alapján könnyen belátható, hogy egy állandó felügyeletet, ápolást igénylő családtag ellátása nemhogy 8 órás, hanem inkább 24 órás munka, melyhez képest a térítési díj igen kevés. 

Információhiány

A fent említettek mellett még számos szemléletes grafikonon meg lehetne mutatni a magyar idősek helyzetét, viszont már az eddigi példákból is jól látszik, milyen sokrétű gazdasági, egészségügyi, szociális krízis zajlik jelenleg, amely egyre mélyül. Ezek mellett szinte eltörpülni látszik az időseket sújtó információhiány problémája. Pedig gyakran az elszegényedés veszélyét, az egészségügyi kockázatokat csak súlyosbítja az információhiány: ha lenne is segítség, kevesen tudnak a lehetőségekről. Az idézett tanulmány szerint például a 65 év felettieknek csak kb. harmada tud arról, hogy milyen juttatásokra, segítségre lenne jogosult és sokszor az idősekről gondoskodó családtagok sincsenek tisztában a lehetőségekkel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Minden 65 év feletti magyarnak ingyen jár ez az eszköz: 950 ezren már meg is kapták - Akár életet is menthet

Az eszközzel eddig már 76 ezer életet mentettek meg és azon keresztül 725 ezer esetben nyújtottak hétköznapi ügyekben segítséget

Bár az alapszolgáltatásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás) 1993 óta kötelező minden települési önkormányzatnak biztosítania, a járványt megelőzően csak a települések 80-90 százalékán voltak elérhetők ezek a szolgáltatások. Az pedig világosan látszik, hogy a sok település önkormányzata ma Magyarországon nehezen tudja kigazdálkodni még az alapvető szolgáltatásokat is. 

Bár nemcsak az idősek, a szociálisan rászorulók jogosultak lehetnek települési támogatásra, kérhetik a védendő fogyasztó státuszt az energiaszolgáltatóknál. Számos helyen működik idősotthon, idősek klubja, mely izoláció és magány ellen nyújthat segítséget, illetve a helyi önkormányzatoknál lehetnek még különféle támogatási formák, melyet az idősek megsegítésére hoztak létre. Ezen kívül léteznek civil szervezetek, amelyek az időseknek, vagy akár a gondozást végző családtagoknak segítenek. 

Ahogy társadalmi szinten egyre sürgetőbbé válik, úgy mindenkinek egyénileg is keresnie kell a lehetőségeket, hogy az időskor anyagi biztonságban, a lehetőségek szerint egészségben és békésen teljen. Ehhez elengedhetetlen az előre gondolkodás, tervezés, felkészülés az esetleges válsághelyzetekre. Ha pedig már nem lehet elkerülni, szembe kell nézni az időskor kihívásaival: tájékozódjunk, kérjünk segítséget, vegyük igénybe az elérhető támogatásokat és igyekezzünk javítani a helyzetünkön. Amíg nem születnek átfogó, központi válaszok az elöregedő társadalom kihívásaira, addig egyéni szinten kell megtenni, amit lehet.