Döbbenetes látlelet készült a hazai erdőkről! Tájegységnyi szinten szűnnek meg a természetes élőhelyek: a védett erdők fái az erőművekbe kerülnek.
Miközben „gondolati szinten” nagyon erős Magyarországon a környezettudatosság, a tettek szintjén már jóval árnyaltabb a kép – derül ki egy, a hazai internetezők körében végzett reprezentatív felméréséből. Ez a kettősség a veszélyes hulladékok kezelésében is megmutatkozik: bár a többség tisztában van vele, hova kell gyűjteni például a használt nyomtatópatronokat, csak minden ötödik megkérdezett használ háztartási vagy szelektív hulladéknak dedikált szemetest is erre a célra.
„Gondolati szinten” a megkérdezettek 62 százalékának nagyon, további 26 százalékuknak pedig fontos a környezetvédelem – állapította meg egy friss reprezentatív felmérés. Az elméleti tudatosság a kor előrehaladtával nő: míg a 30 alattiak csupán 57 százaléka tartja nagyon fontos, addig az 50 felettiek körében már 67 százalék nyilatkozott így. Emellett viszont még mindig magas, 12 százalék azoknak az aránya, akiket saját bevallásuk szerint nem foglalkoztat a téma – írja közleményében az Epson.
A cselekvések szintjén azonban már egészen más eredményt mutat a kutatás. A válaszadók 16 százaléka küzd saját állítása szerint sokrétűen a környezetért, azaz kilencnél többféle konkrét módon tesz is érte. A megkérdezettek további 49 százaléka négy-nyolc féle dologra figyel oda, míg 35 százalékuk gyakorlatilag csupán 1-2, vagy még annyi környezettudatos tevekénységet sem végez. „Az, hogy minden harmadik ember elodázza a konkrét cselekvést, azaz csak készül rá, hogy majd egyszer zöld lesz, azt jelenti, hogy a fenntarthatósági barométer egyelőre „esőre áll” – fogalmazott Drienyovszki Anna a cég marketing vezetője.
Mit teszünk?
A kutatásból kiderül, hogy a háztartási veszélyes hulladékok gyűjtőhelyre juttatását csak a válaszadók 38 százaléka tekinti fontos eszköznek a környezet védelméért folytatott harcában. A többség (67%) szelektív hulladékgyűjtéssel, a víz- és élelmiszerpazarlás elkerülésével (62-59%), a feleslegessé vált ruhák, lakberendezési tárgyak, háztartási eszközök továbbadásával (49%) küzd a zöldebb jövőért. Nem meglepő a nemmel, korral, iskolázottsággal és lakhellyel kapcsolatos eltérések a valós aktivitásban: ahogyan várnánk, a nők, a 50-65 évesek, a magasabb iskolai végzettségűek és a nagyvárosiak mutatnak kiemelkedő aktívitást ezen a téren.
Mi a teendő a veszélyes hulladékokkal?
Ez a kettősség köszön vissza a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos attitűdökben is. Noha az akkumulátorokról és az elemekről tízből kilenc 18 és 65 év közötti magyar internetező tudja, hogy ebbe a kategóriába tartozik, azzal jóval kevesebben vannak tisztában (a válaszadók csupán 62 százaléka), hogy a használt nyomtató- és tintapatronok is ide tartoznak. Ezek után nem annyira meglepő, hogy a kiürült patronokat a kutatás alanyainak 21 százaléka olykor a háztartási vagy a szelektív hulladék gyűjtésére kijelölt tárolókban helyezi el – olykor még azok is, akik tisztában vannak vele, hova dobhatók ezek. Közülük minden tizedik időhiányra hivatkozva nem a megfelelő helyre viszi a kifogyott patront.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Összességében a nyomtatást (beleérve a tintapatront, a nyomtatót és a papírt) a megkérdezettek 76 százaléka tartja inkább károsnak, így sokan papír- és nyomtatókímélő digitális alternatívákat használnak. A legtöbben a banki kivonatokat (63%) és a magazinokat (56%) „digitalizálják”, és az egyéb számlák esetén is magas (49%) azok aránya, akik nem papír alapon kérik a számlát. Hasonló a helyzet a rezsiszámlákkal (48%) is.
„Helyes és bátorítandó, hogy a digitalizációval igyekszünk kevesebb papírhulladékot termelni, amíg azonban a szemetesben köt ki a használt elem, az üres tintapatron és az elektronikai hulladék, addig tennünk kell a tudatosságunk növelése érdekében” – szögezte le Drienyovszki Anna. Márpedig a kutatás szerint a leselejtezett elektronikai és elektromos eszközök 10 százaléka végzi a háztartási vagy a szelektív hulladék tárolóiban, míg a lemerült akkumulátorok és elemek esetében különösen magas, 24 százalék ez az arány.
Így vezetik be fű alatt az eurót Magyarországon: már javában tart a folyamat, nem lehet megállítani?
A legnagyobb hazai ingatlanközvetítők tapasztalatai szerint az eurós árképzés elsősorban a budapesti befektetői piacra és a Balaton környékére jellemző.
Ilyen lakásokban senyvednek magyarok milliói: siralmas a helyzet, ez már tényleg a lakáskatasztrófa?
Magyarország lakóingatlan-állományának jelentős része energetikailag korszerűtlen.
-
Elfogyott a munkaerő? Ilyen szakembereket keresnek most leginkább a cégek
Hiába a versenyképes bér, egyre több pozícióra egyszerűen nincs jelentkező.
-
Több mint 22 milliárd forintot takarítottak meg a magyarok tavaly a Lidl Plus-al
A magyar vásárlók 85%-a minden vagy majdnem minden vásárlásnál használja a hűségkártyáját vagy mobilalkalmazását, míg mintegy 60%-a több programot is aktívan igénybe vesz.
-
Negyedik éve piacvezető a Toyota Magyarországon (x)
A Toyota 2025-ben is megőrizte piacvezető helyét Magyarországon.
-
Taxizás stresszmentesen? Mutatjuk a leghasznosabb funkciókat! (x)
Kényelem és biztonság minden út során: fedezd fel a Bolt beépített biztonsági funkcióit!
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







