Lélektani határt súrolják a lakbérek Magyarországon: a tulajok ennél feljebb már nem mehetnek?

Budapesten stagnáltak, országosan pedig csökkentek az átlagos lakbérek októberben. Ez a szezonális okok mellett azzal magyarázható, hogy a bérlők már egyre nehezebben tartanak lépést az albérlet-drágulással. Ezt alátámasztja az is, hogy jelentősen megnőtt a kínálat, vagyis a kiadó lakások száma. November elején a fővárosi albérletpiacot 250 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemezte. A városrészeket nézve 160 ezer forinttól 340 ezer forintig terjed a skála. A XI. kerületben 263 ezer, a XIII.-ban pedig 250 ezer forint a jellemző átlag.

Fordulat jelei körvonalazódnak a kiadók lakások piacán a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb, októberi adatai szerint. Már szeptemberben látható volt a lassulás, majd októberben az országos átlagos lakbérek 0,5 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva. A fővárosban pedig 0,1 százalékkal nőttek, lényegében stagnáltak. Az éves drágulás üteme pedig 8,5 százalékra lassult országosan a szeptemberben látott 9,6 százalékról, Budapesten pedig 9 százalék lett októberben, míg egy hónappal korábban még 9,9 százalékot tett ki.

Nem igazán fért bele az újabb emelkedés

„Az országosan látható októberi lakbércsökkenés részben a szezonális hatásokkal magyarázható. Az elmúlt évek során már többször előfordult, hogy az albérletszezon lecsengése után az áremelkedés dinamikája is lassult átmenetileg. A másik, talán fontosabb tényező, hogy az elmúlt időszakban bekövetkezett tempós drágulással a bérlők nehezen tudnak lépést tartani. Másképp fogalmazva, az átlagos bérleti díjak elérték a plafont a jövedelemszinteket is figyelembe véve. A bérlők vásárlóereje véges és úgy tűnik, októberben már csak visszafogottabb árakon voltak hajlandóak kivenni lakóingatlanokat. Az utóbbit jól szemlélteti, hogy a kiadó lakóingatlan-hirdetések száma tavaly november elejéhez képest 18 százalékkal nőtt és az albérletszezon lecsengése után sem indult csökkenésnek a kínálat, ami viszont jellemző volt a korábbi évekre” - értékelte a friss adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette:

Egyelőre korai lenne eldönteni, hogy átmeneti megtorpanásról van szó, vagy stabilizálódnak a bérleti díjak a mostani szintek környékén. Mindenesetre az egyértelmű, hogy a bérleti díjak lélektani határhoz értek.

Fej fej mellett a két legnagyobb kínálattal rendelkező kerület

Az ingatlan.com elemzése bemutatja a kínálati piacra november második hetében jellemző bérleti díjakat is. “Budapesten 250 ezer forintos átlagos bérleti díjról beszélhetünk. A legdrágább kerület továbbra is a II., ahol 340 ezer forint az átlagos lakbér. A legolcsóbb városrész pedig 160 ezer forinttal a XXIII. kerület. Az albérletpiac slágereinek jelentő, azaz a legszélesebb választékot nyújtó kerületekben, a XI.-ben és a XIII.-ban 263 ezer és 250 ezer forintos átlag jellemzi a kínálatot” - mondta Balogh László.

A fővároson kívüli piacon továbbra is Debrecen számít a legdrágább nagyvárosnak: 230 ezer forintos átlagos lakbérrel kell számolnia annak, aki kiadó lakást keres. A többi egyetemvárost nézve Győrben 200 ezer, Szegeden 160 ezer, Pécsen 150 ezer forint az átlagos bérleti díj, ehhez képest Miskolcon csak 115 ezer forint.