Hazánk nemcsak az uniós átlagot múlta felül, hanem az egész kontinens élére került az ingatlanpiaci drágulásban.
Olcsók, természetesek, de van velük gond bőven – mégis egyre többen keresnek vályogházat Magyarországon. Megnéztük, mit érnek ma ezek az évszázados technológiával épült otthonok, és mikor éri meg ilyen ingatlant venni.
A vályogházakról sokaknak még mindig a leomló vakolat és a nyirkos falak jutnak eszébe – holott a szakértők szerint egy jól karbantartott, korszerűsített vályogház akár hosszú távon is kényelmes és gazdaságos otthon lehet.
Sőt, sokan úgy vélil, ma már épp ezek a házak kínálnak menekülőutat a lakhatási válság elől – különösen kistelepüléseken, ahol egy új építésű ingatlan elérhetetlen luxus sokak számára.
A vályog építőanyagként kifejezetten jó hőszigetelő, „lélegző” falakat eredményez – de csak akkor működik megfelelően, ha nem kerül rá cementes vakolat, és nem zárják le a pára útját. Sok háznál pont ezek a hibák rontják el a lakhatóságot.
Manapság is több mint 522 ezer vályogház van Magyarországon, ami az összes lakóingatlan nagyjából 13 százaléka. A KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint a legtöbb ilyen ingatlan Pest megyében van, több mint 67 ezer darab, de Bács-Kiskun sem marad el ettől olyan sokkal, ott 65 ezer ilyet számoltak össze. Ebben a két megyében van a hazai vályogház-állomány kb. negyede. De még Budapesten is van csaknem 2500 ilyen ház.
Kinek éri meg vályogházat venni?
Elsősorban azoknak, akik:
- kisebb településen keresnek megfizethető otthont,
- nem riadnak vissza a felújítástól,
- hosszú távra terveznek,
- és előnyben részesítik a természetes építőanyagokat.
A zenga.hu ingatlankereső portálon hirdetett lakóingatlanok között is előfordulnak részben vagy teljesen vályogból készült házak. Ezek többnyire az Alföld, valamint a Dél-Dunántúl kisebb településein találhatók és többségében olcsóbbak, mint a tégla építésű házak.
A vályogházak a zenga.hu kínálatában mintegy 2 millió forinttól indulnak, ezért az összegért jellemzően rosszabb állapotú kétszobás házak kaphatók, akár már 30-40 ezer forintos négyzetméterártól. A kínálat tetejét azok a nagy alapterületű, frekventált elhelyezkedésű ingatlanok jelentik, melyeket akár 100 millió forintnál is drágábban hirdetnek például Szentendrén, vagy a Velencei-tó közelében
– emelte ki Futó Péter, az ingatlanoldal elemzési vezetője hozzátéve: vályogház vásárlásakor nem árt azonban odafigyelni arra, hogy statikailag milyen állapotú a ház, hiszen a nedvesség és a szigetelés hiánya a régi vályogházaknál vizesedést és gyors állagromlást eredményez.
A vályogházak alapvetően jó hőtároló képességűek, lassan melegszenek fel és lassan hűlnek ki, valamint a páraszabályozásuk is ideális, de korszerűtlen szerkezeti elemeik miatt nem felelnek meg a mai energiahatékonysági elvárásoknak. Több hátránnyal is szembe kell nézni egy ilyen lakás vásárlásakor. Ezekben az épületekben sok esetben régi, egyrétegű ablaküvegek vannak, ahol nagy a téli hőveszteség, de a padlón és a födémen keresztül is sok hő távozik a nagy hidegekben. A szigetelés sem egyszerű, ugyanis, ha ez nem természetes anyagokkal történik, akkor a páramentesítésre külön megoldást kell találni.
Szegő Péter, a Duna House elemzője elmondta az elmúlt években enyhén növekvő érdeklődés tapasztalható a vályogházak iránt, főként vidéki térségekben. A vevőket több dolog is motiválhatja:
- Alacsonyabb bekerülési ár (akár harmadával-felével alacsonyabb árak a téglaházakhoz képest).
- Természetes, környezetbarát anyaghasználat, tekintettel arra, hogy a vályog jó páratechnikai tulajdonságai miatt igencsak népszerű.
- Fenntarthatóság és önellátó (nomád) életmód iránti érdeklődés.
- Felújítási lehetőségek, testreszabhatóság: sokan saját kezű átalakítással szeretnének egyedi otthont varázsolni maguknak.
- Hagyományőrzési céllal ráadásul egyre több helyi önkormányzat is támogatja a régi épületek megtartását.
A bankok nem kifejezetten szeretik
Lakáshitelt elvileg lehet vályogházra is felvenni, de a bankok megítélése óvatos: statikai problémák vagy rossz állapot esetén gyakran elutasítják a kérelmet. A CSOK Plusz például csak akkor elérhető, ha az ingatlan megfelel a minimális energetikai és komfortkövetelményeknek – amit sok vályogház csak komoly ráfordítással tud teljesíteni.
Futó Péter szerint az bankoknál a vályogból épült ház is lehet fedezet, ha az önállóan forgalomképes és lakásbiztosítás is köthető rá, valamint teljesülnek a lakhatás feltételei. Ezeket az ingatlan-értékbecslés során felmérik. Előfordulhat azonban, hogy a lakhatás feltételeinek megállapításához azt igazoló építésügyi műszaki szakértői szakvéleményt kell beszereznie és bemutatnia az ügyfélnek.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A Duna House elemzője leszögezte, ezeknél az ingatlanoknál inkább az önerős vagy részben támogatott felújítás tekinthető jellemzőnek.
Lakáshitel igénylése vályogházra nehezebb lehet, mint téglaházra, mivel a bankok ilyen esetekben gyakran szigorúbb értékbecslési és műszaki követelményeket is támasztanak. A vályogházak értéke általában alacsonyabb a banki fedezetként elvárt szintnél, és az is előfordulhat, hogy bizonyos hitelintézetek teljesen ki is zárják a vályogfalazatot az elfogadható épületszerkezetek közül. Felújítási támogatásra (pl. Otthonfelújítási program) viszont jogosult lehet a tulajdonos, ha az ingatlan megfelel az alapvető statikai és komfortkövetelményeknek.
Mennyire energiahatékony?
Abban mindkét elemző egyetértett, hogy a vályogházak alapvetően jó hőtároló képességűek, ugyanakkor így is adódhatnak problémák ezekkel az ingatlanokkal.
Lassan melegszenek fel és lassan hűlnek ki, valamint a páraszabályozásuk is ideális, de korszerűtlen szerkezeti elemeik miatt nem felelnek meg a mai energiahatékonysági elvárásoknak. Több hátránnyal is szembe kell nézni egy ilyen lakás vásárlásakor. Ezekben az épületekben sok esetben régi, egyrétegű ablaküvegek vannak, ahol nagy a téli hőveszteség, de a padlón és a födémen keresztül is sok hő távozik a nagy hidegekben. A szigetelés sem egyszerű, ugyanis, ha ez nem természetes anyagokkal történik, akkor a páramentesítésre külön megoldást kell találni.
Megfelelő felújítással a vályogház közel azonos energiahatékonyságot is elérhet, mint egy téglaépület, azonban ez jelentős beruházással jár.
Egy vályogház vásárlása sok szempontból kompromisszum. De azok számára, akik tudatosan választanak, komoly pénzügyi előnyt is jelenthet. A jelenlegi ingatlanpiaci árak mellett egyre többen fordulnak ezekhez a régi típusú, de jól karbantartható otthonokhoz – főleg a saját célra történő, alacsony költségű lakhatás megteremtése érdekében.
Mibe fektetnél?
Rekordösszegű kamatbevételek érkeztek a lakossághoz a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) után, miközben a pénzintézetek intenzív versenybe kezdtek a felszabaduló megtakarításokért. A Debreceni Egyetemmel közös kutatásunk azt vizsgálja, hogyan döntenek a magyar háztartások ezekről a bevételekről, illetve milyen szempontokat mérlegelnek, vagy miként élnek a banki ajánlatokkal.
Kutatásunk eredményei minden olyan befektetőnek irányadóak lehetnek, akik tudatosan szeretnék kezelni megtakarításaikat a következő időszakban. Köszönjük, ha szánsz néhány percet a kérdőív kitöltésére.








