Ezért őrülnek meg most a magyar anyukák: óriási a verseny, de mi lesz a gyerekekkel?

A közelmúltban a közösségi médiát elárasztották a színes, kreatívan és gondosan megtöltött, sokszor kicicomázott uzsis dobozokról készült fotók és videók. Ezeket a felvételeket természetesen ugyanazok töltik fel az Instagramra, Facebookra és TikTokra, mint akik készítik – legtöbbször az édesanyák. A Facebookon már külön csoportok is alakultak, amelyekben a szülők egymással osztják meg, hogy aznap épp mit készítettek gyermeküknek, majd a kommentszekcióban véleményezik is egymás „műveit”.

Ez utóbbi szót talán nem is kellene idézőjelbe tenni, hiszen gyakran a telepakolt és feldíszített uzsis dobozok tényleg inkább emlékeztetnek egy alkotásra, vagy egy esküvői svédasztalra, mint egy kisiskolás tízóraijára: formára vágott szendvicsek, csillag/virág/szívecske alakú répák és uborkák, palacsintatekercsek és állatmintás pálcikák (food pick) kerülnek a legnagyobb gondossággal elrendezve egymás mellé.

Bár elsőre mindez egy kedves és inspiráló kezdeményezésnek tűnik, amiben nem találni semmi problémát, a trendnek megvannak az árnyoldalai is: a legszembetűnőbb, hogy az uzsis dobozokba nem mindig a megfelelő ételek kerülnek, emellett pedig a jelenség komolyabb társadalmi jelenségekre is rávilágít: a szülők közti versengésre, a társadalmi különbségekre, a fogyasztói kultúra alakulására és a gyerekek szocializációjára is.

Szalámirózsák helyett

A kétségtelenül rendkívül látványos és étvágygerjesztő uzsonnák sokszor nem tartalmazzák a megfelelő mennyiséget azokból az ételekből és tápanyagokból, melyekre a gyerekeknek szüksége lenne.

A WHO és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlása szerint a 6 és 17 év közötti gyerekek napi étel adagjának felét a zöldségek és a gyümölcsök kellene, hogy kitegyék (egyébként ugyanez igaz a felnőttekre is), és egyáltalán nem szerepelnek az ajánlások között a cukros üdítők, az ultrafeldolgozott nasik (pl. chips, nyalóka, keksz) és a magas só-, zsír- és cukortartalmú ételeket sem.

Bár egyes szakértők szerint nem feltétlenül célravezető teljesen tiltólistára tenni az édességeket, az sem jó irány, ha minden egyes étkezés után ezekkel kínáljuk a gyerekeket.

Ki a jobb szülő? 

Egy másik problémás jelenség a trenddel kapcsolatban a szülők közötti kimondott vagy kimondatlan versengés. Sokak szerint a posztolás mögött ott rejlik az az üzenet is, hogy „nézzétek, én mennyire odafigyelek a gyerekemre és mennyire jó szülő vagyok”, és sokszor ehhez várják a közösségi médiából a visszaigazolást. A posztok alatti kommentmezőkben ugyanakkor gyakran alakulnak ki heves viták. Ezek elsősorban a uzsis doboz tartalmával kapcsolatosak, de előfordul, hogy valaki megjegyzi, hogy a túldíszített dobozok készítése csak felvágás és időpazarlás, helyette inkább a gyerekkel kellett volna tölteni az időt, más szülők szerint ugyanakkor, aki csak egy szendvicset dob be a gyerek táskájába, az nem elég igényes. 

Ezzel felerősödnek a társadalmi különbségeket is: csak az tud ilyen uzsis dobozokat készíteni, akinek van elég ideje és pénze hozzá, akinek pedig nincs erre lehetősége, bűntudatot érezhet, és könnyen gondolhatja, hogy nem elég jó szülő.

Mindez tipikus példája annak, hogy működik a közösségi média: a kirakatban csak a szép és jó dolgok látszódnak, a teljes valóság viszont rejtve marad, az így kialakuló torz kép pedig azt az érzést keltheti a szülőkben, hogy mindenki más jobban teljesít náluk.

Túlfogyasztás

A már említett állatmintás food pickek, a zöldség- és szendvicsformálók, a színes szilikon elválasztók és maguk az uzsis dobozok is fogyasztói termékek, a trend pedig a közösségi média segítségével arra ösztönzi a szülőket, hogy költsenek ezekre a kiegészítőkre (hiszen így lehetnek vagy maradhatnak ők is jó szülők), melyeket a jelenség nem léte nélkül nem hogy nem vásárolnának meg, de nem is ismernék őket, sőt, lehetséges, hogy ezek a termékek meg sem jelentek volna a piacon.

Ma viszont már természetesen a gyártók és kereskedők is gyorsan ráéreztek a trend üzleti lehetőségeire: egyre több a tematikus uzsonnás doboz és egyre színesebb a kínálat is a különböző kiegészítőkből. A gyerekek pedig az iskolában látják is egymás dobozait, így pedig a trend a kortárs csoportokon keresztül is nyomást gyakorol, mindez pedig egyre jobban megterhelheti a szülők pénztárcáját.

A gyerek uzsonnája tehát nem pusztán táplálék, hanem esztétikai termék és státuszszimbólum is lesz. 

Mit üzenünk a gyerekeknek?

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a gyerekek mit tanulnak ebből. Ha a tízórai minden nap cirkuszi látványosság, könnyen előfordulhat, hogy az egyszerű, egészséges ételt „unalmasnak” bélyegzik, vagy elkezdik szégyellni, ha nem elég menő az uzsis dobozuk. Ez pedig hosszú távon akár a táplálkozáshoz való viszonyukat is torzíthatja.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden kidekorlát uzsis doboz problémás a benne található ételek szempontjából. A közösségi médiában feltöltött fotók és videók alapján elmondható, hogy a legtöbb doboz tele van zöldségekkel, gyümölcsökkel, fehérjeforrásokkal, ráadásul sokan nem teherként élik meg az uzsonnák elkészítését, hanem élvezik, és örömüket lelik az ötletelésben, a főzésben és a dekorálásban is.

Ugyanakkor senkinek sem kell aggódnia, ha nem készít szivárványos palacsintákat vagy csillagmintás répákat. Az, hogy valaki egyszerű, de tápláló ételt tesz el a gyerekének, egyáltalán nem jelenti azt, hogy kevésbé szeretné vagy nem törődne vele. A legfontosabb mindig az, hogy a gyerek megkapja a számára szükséges tápanyagokat, és örömmel egyen belőle.