Így vesztik el fokról fokra a szabadságukat a magyarok: egy év alatt is sokat romlott a helyzet

A Freedom House által kiadott Global Freedom Index 2024 a világ 195 országának és 15 más besorolású területének rangsorát állítja fel. A szakértők helyszíni kutatásokat végeznek, konzultálnak helyiekkel, majd ezek és a kormányoktól, kormányzati szervektől, valamint a helyi médiától nyert információk alapján állapítják meg a szabadság szintjét. 

Magyarországnak 2018-ban még 72 pontja volt a Global Freedom Indexben, 2023-ban már csak 65 pontot ért el. Ezzel a 210 vizsgált terület közül a 96. helyet szerezte meg. A listát Finnország vezeti, kereken 100 ponttal, nyomában Új-zélanddal és Svédországgal 99-99 ponttal. Norvégia a negyedik 98 ponttal, és Kanada, Dánia, Hollandia, Írország, Luxemburg és San Marino egyaránt 97 pontot ért el. 

Szomszédaink közül Szlovénia a 6. helyen áll számos más országgal holtversenyben 96 ponttal, Ausztria 93, Szlovákia 90 pontot ért el. Horvátország és Románia egyaránt 83 pontot kapott, Szerbia (57) és Ukrajna (49) viszont Magyarországnál is rosszabb helyen áll.  

Térkép forrása: Freedom House

A lista végén a Hegyi-Karabah, Azerbajdzsánban egy régiója áll -3 ponttal. Egyetlen másik ország vagy tartomány sem ért el negatív eredményt. Tibet 0 ponttal, Szíria és Dél-Szudán 1-1 ponttal és Türkmenisztán 2 ponttal került a sereghajtók közé. A legrosszabbak között van a szabadság mutatója még két ukrajnai területnek: a Krímnek és Kelet-Donbasnak. Észak-Korea és Eritrea még ezekhez képest is jobb 1 ponttal.

Nem most kezdődtek a bajok Magyarországon

Magyarország ráadásul azok között az országok között van, ahol az utóbbi 10 évben a legnagyobb visszaesés történt. Az elmúlt évtizedbe 23 ponttal csökkent a szabadságmutatónk:

Forrás: Freedom House

A Global Freedom Index 2024-es kiadása azt írja Magyarország pontszáma kapcsán, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2010-es választási hatalomátvétele óta a Fidesz-KDNP vezette kormány olyan alkotmányos és jogi változásokat hajtott végre, amelyek lehetővé tették az ország független intézményei feletti ellenőrzés megszilárdítását. A kormány migráns- és LMBT+-ellenes politikát, valamint olyan törvényeket fogadott el, amelyek hátráltatják a kormánypárttal szemben kritikus, vagy a párt által egyébként kedvezőtlennek ítélt ellenzéki csoportok, újságírók, egyetemek és civil szervezetek (NGO-k) működését - írja a jelentés. A 2023-as események közül kiemelik a státusztörvény bevezetését, illetve a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítását, amelyek a szabadságmutató további romlásához vezettek.