Trump már csak Grönlanddal tudja elképzelni az USA jövőjét: katonai fenyegetésig is elment

Az amerikai elnökjelölt a vasárnap sugárzott beszélgetésben kijelentette: "Nem zárom ki. Nem mondom, hogy meg fogom tenni, de semmit sem zárok ki." Trump szerint "Grönlandra nagyon nagy szükségünk van", és bár a területen kevesen élnek, akikről "gondoskodnánk és megbecsülnénk őket", a sziget megszerzése nemzetbiztonsági érdek.

Trump korábban is többször felvetette a sziget megvásárlásának vagy erővel történő megszerzésének gondolatát, amit Dánia és Grönland határozottan elutasított. A terület iránti érdeklődés mögött geopolitikai szempontok állnak: Grönland az USA és Európa között helyezkedik el, ami segíthet egy esetleges orosz támadás elhárításában, emellett fontos hajózási útvonal mentén fekszik.

Szakértők szerint Trump a sziget természeti erőforrásaira is szemet vetett, köztük olaj- és gázkészletekre, valamint ritka földfémekre, amelyek az elektromos autók, szélturbinák és katonai felszerelések gyártásához szükségesek. Ezek a klímaváltozás miatt egyre hozzáférhetőbbé válnak a jég olvadásával.

Grönland miniszterelnöke, Jens-Frederik Nielsen márciusban határozottan visszautasította Trump terveit: "Az Egyesült Államok nem fogja megszerezni Grönlandot. Nem tartozunk senki máshoz. Mi döntjük el a saját jövőnket."

Az interjúban Trump Kanada esetleges annektálásáról is beszélt, amit "nagyon valószínűtlennek" nevezett. Megemlítette, hogy beszélt telefonon Mark Carney kanadai miniszterelnökkel annak választási győzelme után, és "nagyon kedves embernek" nevezte őt. Carney kedden látogat Washingtonba, és Trump szerint a téma felmerülhet a találkozón.