Őrült fegyverkezésbe kezdett Magyarország keleti szomszédja: ők már a nagy háborúra készülnek?

Nicuşor Dan román államfő júniusban közölte: Románia vállalja, hogy a jövőben a GDP 5 százalékát védelemre fordítja. Az összeget közvetlen katonai beruházásokra, valamint olyan infrastruktúra fejlesztésre fordítják, amely javítja a katonai mobilitást.

„Az 5 százalék úgy jön ki, hogy 3,5 plusz 1,5. Az 1,5 százaléknak egy része olyan dolgokra megy, amit amúgy is megcsinálnánk. Például ősszel hadgyakorlat lesz Nagysinken (Cincu). Ahhoz, hogy a csapatok mozogni tudjanak, építkezésekre van szükség – utak szélesítésére, hidak építésére. Ilyen típusú kiadásokból áll az 1,5 százalék. Így tehát a jelenlegi 2,3 százalékról 3,5 százalékra emelkedik a kiadás. Hét évre elosztva ez évi 0,2 százalékos növekedést jelent” – pontosított Dan.

De hogyan alakultak az utóbbi öt évben a romániai katonai kiadások?

Románia 2020-ban meghaladta a GDP-arányos 2%-os célkitűzést, de aztán a következő években a védelmi kiadások folyamatosan csökkentek, és miközben 2023-ra 2,5%-kal terveztek, mindössze 1,6%-os mélypontra esett a kiadásuk. A 2020–2023 közötti csökkenő tendencia végül 2024-ben megtört, és 2025-re már ismét enyhe növekedés várható, összhangban a kormány és az államfő által vállalt NATO-kötelezettségekkel és a régió biztonsági kihívásaival.

Fókuszban a harckocsik vásárlása

Nézzük, milyen jellegű fejlesztéseket tervez Románia! A haditechnikai fejlesztési programok hosszú ideig nem érintették a harckocsikat, a közelmúltban viszont változás történt ezen a téren. Románia 54 darab M1A2 Abrams SEPv3 típusú, használt, de modernizált harckocsit, valamint 12 további harckocsialvázra épülő járművet vásárol az amerikai hadsereg készleteiből, a hozzájuk tartozó lőszerrel és kiképzőszimulátorokkal együtt. A szerződés becsült értéke körülbelül 1,07 milliárd dollár, összhangban a román parlament előzetes jóváhagyásával.

Az M1A2 Abrams SEPv3, más néven M1A2C, az ikonikus amerikai M1A2 harckocsi korszerűsített változata, amely jelentős fejlesztéseket tartalmaz a páncélzat, a túlélőképesség és a harctéri hatékonyság terén. Emellett Románia további 300 harckocsi beszerzését tervezi a közeljövőben. A Hyundai Rotem vállalat már felajánlotta a K2 Panther típusú harckocsikat, amelyeket a román hadsereg sikeresen tesztelt. Ezzel párhuzamosan Románia modernizációs programot indított a TR-85M1 Bizonul harckocsik korszerűsítésére is.

Vadászgépek beszerzése: F-35-ösök, F-16-osok

Ami a vadászgépeket illeti, Románia   beszerzését tervezi. A legkorszerűbb F-35-ös repülőgépek fokozatosan váltják fel az F-16-osokat, amelyeket 2034 és 2040 között kivonnak a forgalomból. Jelenleg Románia közel 50 darab, az 1980-as években gyártott F-16-os repülőgéppel rendelkezik.

A román hadsereg többi vadászgépe szovjet gyártmányú MiG-21. 2025 februárjában a Román Légierő összesen 33 darab F-16 Fighting Falcon típusú repülőgéppel rendelkezett. 17 darab repülőgépet Portugáliától vásároltak, és ezeket a Borcea légibázison állomásozó századhoz sorolták be. 16 darab repülőgépet Norvégiától szereztek be, ezek az aranyosgyéresi (Câmpia Turzii) légibázison állomásozó századhoz kerültek.

A Román Légierő 2026–2027-re összesen 49 darab F-16-os repülőgéppel rendelkezik majd. Románia 6,5 milliárd dollár értékben 32 darab F-35-ös vadászgépet – azaz két századot – vásárol. Elméletileg az első gépek szállítása 2030-ban kezdődhet meg az amerikai gyártóktól. A légierő továbbá két darab Airbus H215M típusú, felszíni harcra is alkalmas helikoptert is kap, amelyek a Haditengerészet állományába kerülnek.

A védelmi minisztérium 186 darab, közepes hatótávolságú, radarirányítású AIM-120 AMRAAM légiharc-rakétát vásárol, amelyeket kifejezetten az F-16-os repülőgépekre konfigurálnak. Szintén az F-16-osok számára egy másik program keretében 292 darab, rövid hatótávolságú, infravörös irányítású légiharc-rakéta beszerzése van folyamatban.

Rakétarendszerek: Patriot, Spyder

A román hadsereg számos fejlesztési programja a védelmi rakétarendszerek beszerzésére is kiterjed. Románia már rendelkezik saját Patriot légvédelmi rendszerrel. Az első rendszer 2021-ben vált hadrafoghatóvá. 2029-ig összesen hét ilyen rendszernek kellene működnie. A védelmi minisztérium 2022 végén elindította 18 darab SHORAD–VSHORAD (kis- és nagyon kis hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek) beszerzésének folyamatát. A program becsült értéke 4,2 milliárd euró, s két szakaszban valósul meg: az első 2023–2030 között, a második 2030 után.

Egy másik tervezett beszerzés szintén a légvédelemhez kapcsolódik: MANPAD (hordozható légvédelmi rakétarendszerek) rendszerek vásárlásáról van szó. A védelmi tárca már 2022-ben célul tűzte ki 231 MANPAD rendszer beszerzését, mintegy 800 millió euró értékben. Emellett kormányközi megállapodást kötött Dél-Koreával is, melynek keretében 97 millió dollár értékben vásárolnak 54 darab Chiron típusú hordozható légvédelmi rakétarendszert. Ezek a fejlesztések kiegészítik a már meglévő rendszereket:

• közepes hatótávolságú, föld-levegő HAWK rakétarendszerek, amelyek repülőgépek, cirkálórakéták és más alacsonyan vagy közepes magasságban repülő légi eszközök elleni védelemre szolgálnak. Ezeket 1994 és 1999 között szerezték be.
• szovjet gyártmányú S-75 M3 Volhov rendszerek, amelyek földi telepítésű légvédelmi rendszerek repülőgépek, szárnyas rakéták, szabadon sodródó ballonok és egyéb légi célpontok elleni védelemre.

Románia jelenleg 27 jelentős fegyverkezési és beszerzési programot hajt végre, amelyek minden haderőnemre kiterjednek. Ezek közül a Patriot rakétavédelmi rendszer programja szerepel a prioritási lista élén. A rendszer Ukrajnának történő átadása stratégiai szempontból nyertes lépés volt. Románia szinte ingyen kap cserébe egy modernebb rendszert, és ezzel megerősíti pozícióját, mint megbízható NATO-szövetséges.