Így válik valóra a jövőkutató jóslata: Magyarország régi barátja is atomfegyverkezni kezd?

"Kérdés, hogy olyan feltörekvő középhatalmak, mint például Lengyelország, beléphetnek-e az atomfegyvert birtoklók klubjába. Ha igen, akkor sokkal veszélyesebb világ vár ránk" – erről beszélt nekünk Kánai András jövőkutató még egy tavaly szeptemberben készített interjúnkban. Úgy tűnik, ez a jóslat hamarabb valóra válhat, mint gondoltuk volna, hiszen a lengyelek egyre inkább tartanak egy bizonytalan békétől, ami Európát és az Egyesült Államokat egyaránt gazdasági válságba sodorhatja, ráadásul Kelet-Európa katonai biztonságát is veszélyeztetheti.

Nem csoda, hogy emiatt Lengyelország önálló védelmi lépéseket is sürget. A lengyel elnöki palotában tett nyilatkozatában Andrzej Duda kifejtette, hogy a mai Oroszország legalább olyan agresszív, mint a korábbi Szovjetunió volt. Elítélte azt, amit Moszkva birodalmi mohóságának nevezett.

Bár Putyin provokációnak tekintené az amerikai atomfegyverek lengyelországi telepítését, Duda elnök szerint ez egy védelmi intézkedés lenne az elrettentés megerősítésére. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország már most is támadja Ukrajnát, civileket gyilkol és lakott területeket bombáz, miközben atomfegyvereit Fehéroroszországba telepíti.

A lengyel elnök üdvözölte Emmanuel Macron francia elnök javaslatát is, amely szerint Franciaország kiterjesztené nukleáris védőernyőjét más NATO-tagállamokra is. Az Egyesült Államok már most is rotációs alapon mintegy 10 000 katonát állomásoztat Lengyelországban.

Lengyelország GDP-jének közel 5 százalékát költi védelemre, ami a NATO-tagállamok közül a legmagasabb arány, még az Egyesült Államokét is meghaladja. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a múlt héten a parlamentben figyelmeztetett az amerikai geopolitika mélyreható változására, és további védelmi kiadások növelését, valamint az atomfegyverekkel kapcsolatos lehetőségek megfontolását javasolta.

Duda elnök támogatja azt a kezdeményezést is, hogy az EU foglalja le a nyugat-európai bankokban befagyasztott, mintegy 200 milliárd eurónyi orosz vagyont. Szerinte ezeket az eszközöket Ukrajna támogatására kellene fordítani, egyrészt az orosz agresszió elleni védekezésre, másrészt az ország újjáépítésére.

"Elképzelhetetlennek tartom, hogy Ukrajna lerombolása után Oroszország egyszerűen elviheti ezt a pénzt anélkül, hogy háborús jóvátételt és kártérítést fizetne" – jelentette ki a lengyel elnök.