Milyen egy biztonságos lakás? - Nem csak nézőpont kérdése

Jóllehet egy átlagos lakóingatlant havi pár ezer forintért védetté tehetünk a legjellemzőbb káreseményekkel szemben, hazánkban minden harmadik lakás egyáltalán nem rendelkezik biztosítással. Díjtételeit tekintve nem ez a legdrágább biztosítási fajta, mégis jelentős terhet vehet le vállunkról, persze ha tudjuk, miről is szól biztosítási kötvényünk.

A lakásbiztosításoknak alapvetően két fajtáját különböztethetjük meg. Az elsőbe tartoznak a "hagyományos" lakásbiztosítások, a második csoport a "minden kockázatra kiterjedő" (all risk) biztosítások.

Az első csoport termékeinek jellemző tulajdonsága, hogy a szerződésben felsorolják azon káreseményeket, amelyek bekövetkezésekor a biztosító teljesíti vállalt kötelezettségeit. A második típusnál fordított a helyzet. Itt a biztosító minden káresemény bekövetkezésekor fizet a biztosítottnak, kivéve azokat az eseteket, amelyeket a szerződésben megnevezett. Tehát ha a második típusú biztosítás esetében bekövetkezik a káresemény, nem kell a biztosítási szerződés terebélyes listáját végigböngészni, hogy fedezi-e a kárt a kötvény. Elég, ha azt a néhány kizárást megjegyezzük, amelyre nem vonatkozik a biztosítás. Ezekről a kizárásokról a későbbiekben még esik szó.

Egy-egy lakásbiztosítás nemcsak az ingatlanra terjedhet ki, hanem az ingatlanban található berendezésekre, használati és értéktárgyakra is. Ezek az ingóságok sokszor nincsenek biztosítva (vagy csak csekély mértékben). Mivel egy betörés alkalmával nem a felfeszített ajtó vagy a betört ablak a legnagyobb kár, hanem az ellopott ékszerek és egyéb vagyontárgyak, nem árt, ha ezekre is kiterjesztjük a biztosítást.

Fontos szem előtt tartanunk, hogy az ingatlanban, illetve ingóságban időközben bekövetkezett változásokat nem minden esetben követik automatikusan a biztosításban szereplő értékek. Valószínűleg mind az ingatlanunk, mind az ingóságaink értéke nő az évek során, épp ezért ha egy káresemény bekövetkezik, szeretnénk az aktuális értéküket megkapni a biztosítótól, nem pedig azt az értéket, amelyre mondjuk 10 évvel ezelőtt biztosítást kötöttünk. 1997-ben egy 60 m2-es átlagos budapesti lakást 4.5-5 millió forintért vásárolhattunk meg, ma ugyanezen érték 12-15 millió forint. Nem árt tehát időközönként felülvizsgálni a biztosításunkban szereplő értékeket, és módosítani a szerződést, hogy elkerüljük az alulbiztosítottságot.

További részletek a Net Média Zrt. gondozában megjelent Biztosításmagazin 2007-ben. Egy kiadvány, amelyből szinte mindent megtudhat a hazai biztosításpiacon található konstrukciókról.