Több százezer magyart semmiz ki a saját családja: nem is tudják, mekkora a baj

A Nők a Nőkért az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület által szervezett online panelbeszélgetésen szakemberek járták körül, hogyan jelenik meg a gazdasági erőszak a marginalizált közösségekben. A résztvevők között volt az Utcáról Lakásba Egyesület, a pécsi Élmény Tár és a Szomolyai Magyar Roma Egyesület képviselője is.

Lázár Irén, a szomolyai egyesület szakembere elmondta, hogy az 1600 fős településükön, ahol 5-600 fős roma közösség él, mindig is létezett férfiuralom. Jellemző az anyagi kontroll és a függőségben tartás. Gyakori példa, amikor a nőknek megszabják, mire költhetnek, vagy korlátozzák munkavállalási lehetőségeiket. Egy konkrét esetben egy anyuka, miután gyermekei felnőttek, szeretett volna dolgozni, de férje csak helyben engedélyezte ezt, majd rövid idő után ezt is megtiltotta - számolt be a Népszava.

Sütő Ramóna, a pécsi Élmény Tár munkatársa hasonló esetekről számolt be. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági erőszak gyakran társul más bántalmazási formákkal, például fizikai erőszakkal. Előfordul, hogy a férfi csak akkor engedi dolgozni a nőt, ha ugyanazon a munkahelyen vannak, vagy a bevásárlásról kötelező blokkot kell hozni.

A szakemberek kiemelték, hogy a gazdasági erőszak nem csak a roma közösségekben fordul elő. A nem roma családoknál más formában jelenik meg, például amikor a férj csak annyit ad a keresetéből a háztartásba, amennyit gondol, a többit saját magára költi.

A gyermekek esetében a gazdasági bántalmazás gyakran úgy nyilvánul meg, hogy a felnőttek nem biztosítják a megfelelő ellátást. Előfordul, hogy a gyermek nem kap szezonális ruházatot, télen kabát nélkül jár, vagy nem veszik meg számára a bérletet. A nemek közötti különbségtétel is megjelenik: a kamasz lányokat gyakran nem engedik diákmunkát vállalni, míg fiútestvéreiknek ezt megengedik.

A megoldáshoz a szakemberek szerint többek között megfizethető bérlakásokra és anyabarát munkahelyekre lenne szükség. Lázár Irén tapasztalatai szerint a gazdasági erőszak áldozatai nem boldogok. Egy felmérésükben a megkérdezett nők közül senki sem vallotta magát szerelmesnek, és elégedettséget is csak gyermekük születésekor éreztek.

A szomolyai egyesület rendszeresen szervez programokat a nők látókörének szélesítésére, önbizalmuk erősítésére. Viszik őket világot látni, vásárokba, hogy bátrabbak legyenek és később egyedül is el merjenek menni. Lázár Irén szerint a minta megtöréséhez fontos a fiúkkal való foglalkozás és a férfiak bevonása is az egyesület életébe.