Hitelkártya helyett prepaid kártya: kijátsszák a cégek az egyetemeket!

Itthon a kártya igényléskor a befizetett összegtől függően egy bizonyos összeget csomagdíjként meg kell fizetni a banknak, ez az összeg tartalmazza a kártya rendelkezésre bocsátásának és a hozzá kapcsolódó tranzakcióknak a költségét, vagyis a kártyával végzett tranzakciókért a bank nem számít fel külön díjakat. A kártya alapesetben a rajta lévő lejárati dátumig, illetve a számlán lévő összeg elköltéséig érvényes. Amennyiben a lejáratkor még van pénz a kártyán, akkor párszáz forintos zárlati díjat kell fizetni. A kártya csak a mögöttes különleges számlával áll kapcsolatban, semmi máshoz nem kötődik.

A legagresszívebb hirdető a U.S. Bancorp és a Wal-Mart. Ezek a kártyák azonban sokkal kevesebb védelemmel rendelkeznek lopás vagy elvesztés esetén, mint egy hitelkártya. Ha ellopják a kártyát vagy elveszíti a tulaja, akkor 48 órán belüli bejelentésnél 50 dollárig (8540 forint) felelős a tulajdonos, 2 és 60 nap között 500 dollárig (84500 forint), 60 napon túl pedig a teljes összeget elveszti az illető. A hitelkártya esetén attól függetlenül, hogy mikor jelentik be, 50 dollárig (8540 forint) felelős a kártya használója.

A másik hátránya, hogy mivel nem tekinthető hitelkártyának, nem segít a kedvezőbb hitelminősítés elérésében. A másik oldalról viszont pozitívuma, hogy a kártya használója nem tudja túllépni a hitelkeretét, így nem is kell plusz díjat fizetni érte. Ez komoly előny, ha azt nézzük, hogy egy átlagos diplomás 2748 dollárnyi (464,4 ezer forint) felhalmozott hitellel diplomázik egy 2007-es felmérés szerint. Ráadásul négyből egy diák esetén ez több mint 5000 dollár (845 ezer forint).

A prepaid kártyák terjedésére azért került sor, mert egy-két felsőoktatási intézmény nem csak korlátozta, hanem ki is tiltotta a hitelkártyákat reklámozó cégeket, a prepaid kártyák értékesítése azonban továbbra sem tilos, mivel ezek nem minősülnek hitelkártyának.