-1 °C Budapest

Mindenki egymásra mutogat: ezért nem beszélnek nyelveket a magyarok?

2018. október 7. 14:32

Az óraszám elegendő lehet, a tanulók idegennyelv-tudása azonban mégsem éri el a kívánt szintet Magyarországon. Egy kutatásban az iskolaigazgatók, a nyelvtanulók és a nyelvtanárok is elmondták véleményüket.

Elkészült az idegennyelv oktatásról szóló kutatási jelentés, amelyen az Emberi Erőforrások Minisztériumának megbízásából az Oktatási Hivatal és az ELTE kutatói dolgoztak. Célja, hogy feltárja az idegennyelv-tanítás problémáit, és több javaslatot is tartalmaz - mondta el az InfoRádiónak Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke. Több nemzetközi tanulmány is kimutatta, hogy hiányos a magyarok idegennyelv-tudása.

Berényi Milán szerint a megkérdezett tanárok és diákok gyakran egymásra mutogattak. "Az iskolaigazgatók leginkább a tanárhiányra hivatkoznak és - főként az általános iskolákban - infrastrukturális, informatikai fejlesztéseket szeretnének."

A nyelvtanárok leginkább a nyelvtanulók motiválatlanságára szoktak panaszkodni, a nyelvtanulók pedig a sűrű tanárcserére és a nagyobb csoportlétszámra. Valószínűleg mindenkinek igaza van

- tette hozzá a szakember.

Több felmerülő észrevételt is említett: a tanárok visszajelzései szerint például lehetne növelni az óraszámot. Hozzátette ugyanakkor, hogy a NAT jelenleg 936 órát ír elő az első nyelv tanulására, ez pedig nemzetközi összehasonlítás szerint is elegendő lehetne. Felmerült problémaként az is, hogy nagyok az iskolai csoportok, és sokszor a nyelvtudásuk sem egységes - ez többnyire a szakgimnáziumokban volt jelentős probléma.

Belépési követelmény lesz a nyelvvizsga

Több nemzetközi kutatás is kimutatta, hogy Magyarország az utolsók között van a beszélt idegen nyelvek tekintetében. Ez évek óta így van, ám a probléma most aktuálissá vált, mert 2020-tól változnak a felvételi követelmények. Eddig a diploma nem volt kiadható az előírt nyelvtudás megszerzéséig, 2020-tól azonban már a felvételihez szükség lesz egy középfokú nyelvvizsgára.

Ám legutóbb a felsőoktatásba felvett diákok több mint fele nem rendelkezett nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, most tehát sürgősen cselekedni kell, hogy 2020-ig változhasson a tendencia

- fejtette ki Berényi Milán.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a nyelvtanárok és az iskolák által használt tananyagok nem feltétlenül ahhoz a szinthez illeszkednek, amire éppen felkészítenek, vagyis vélhetően szélesíteni kellene az elérhető tananyagok körét, és némi iránymutatást is kellene adni ezekkel kapcsolatban. Emellett említi a kutatás a tanári továbbképzéseket és a csereprogramokat is.

Nyelvtanfolyam kontra iskolai nyelvtanulás

Itthon sokak tapasztalata, hogy nyelviskolában hatékonyabban meg lehet tanulni egy nyelvet, mint a közoktatásbn. Berényi Milán is megerősítette ezt: a nyelviskolákban körülbelül 480 óra alatt lehet eljutni "nulláról" a középfokú szintre, ebbe az óraszámba ráadásul az otthoni felkészülés is beleszámít. Sok szempontot említett ennek okaként: a tanfolyamon kisebbek a csoportok, azonos nyelvtudási szinten vannak a tanulók, a céljaik is azonosak, és a pénzfizetés miatt a motivációjuk is más. Kiemelt szempont az is, hogy egy jó nyelviskolában jó minőségbiztosítási rendszer van érvényben, ami szintén javítja a hatékonyságot.

A közoktatásban nem egységes a minőségbiztosítás, ez látszik az eredményekből is. Amikor például az általános iskolákban a 6. és 8. évfolyamon felmérik a diákok nyelvtudását, akkor nekik A1-es és A2-es szinten kellene állniuk. (Ez a közös európai referenciakeret szintjei; ennek hat szintje van, a B1 az alapfokú nyelvvizsga szintje, az A-szintek ezek alatt találhatók).

Az országban azonban óriásiak az eltérések: míg Budapesten 5% körüli a rosszul teljesítő intézmények aránya (amelyekben a diákok több mint fele nem éri el a meghatározott nyelvtudás-szintet), addig vidéki, nem megyeszékhely településeken ez az arány akár 50% is lehet. "Mivel tehát ekkora különbségek vannak, úgy gondolom, a minőségbiztosítás nem működik egységesen" - tette hozzá a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.

NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
MEDIA1  |  2026. január 22. 12:57
Jámbor András szerint mégiscsak közpénzen valósulhatott meg Bohár Dániel, a kormányközeli propaganda...
Bankmonitor  |  2026. január 22. 11:12
Az Otthon Start berobbanását követően egyre több bank kínált külön jóváírást - azaz ajándékpénzt - a...
Holdblog  |  2026. január 19. 09:09
Az egyik legnépszerűbb befektetési stratégia lett a buy the dip, kevés piaci módszernek lett akkor k...
Kasza Elliott-tal  |  2026. január 18. 17:41
A januári Top 10 nyolcadik helyezettje, a chartja alapján érdemes megnézni egy kicsit alaposan.Cégis...
NAPTÁR
Tovább
2026. január 22. csütörtök
Vince, Artúr
4. hét
KONFERENCIA
Tovább
Agrárium 2026
Tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozásának
Green Transition & ESG 2026
Bemutatjuk a legjobb, a nettó zéró kibocsátást elősegítő fenntarthatósági megoldásokat
Retail Day 2026
A magyar (kis)kereskedelem jelene és jövője
Digital Compliance 2026
Adat és MI: minden napra egy változás?
EZT OLVASTAD MÁR?