Ezért perelte be a bankját a legendás magyar zenész

Beperelte a bankját Pataky Attila. Az Edda frontemberének elege lett abból, hogy a pénzintézet évek óta packázik vele a svájci frankos hitele miatt. Mint ismert, az énekes 45 millió forint hitelt vett fel öt évvel ezelőtt. Később egy barátja kisegítette nyolcmillió forinttal, így át tudta váltani forintra a hitelt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy feladta volna a harcot. Jogi úton követeli vissza a pénzintézettől a szerinte jogtalanul bevasalt sarcokat - írja a Blikk.

"Ez az egész egy virtuális csalás. Egy banki bűnözés, mert romlott terméket adtak el. Bepereltem a bankomat, mert nem az történt, amiben megegyeztem velük. Azt szeretném elérni, hogy fizessék vissza azt, amivel lenyúltak, és térjünk vissza az eredeti megállapodáshoz. Vissza a kamatokkal, amit befizettem" - mondta határozottan Pataky, aki öt éve fizeti a hitelt, és az előtörlesztés ellenére is még mindig 28 millióval tartozik. "Még én sem tudom, hogyan fizetem vissza ezt a pénzt" - tette hozzá a zenész.

Mit tervez az Magyar Nemzeti Bank?

Tegnap írta arról a Portfolio.hu, hogy döbbenetes adat látott napvilágot: a deviza lakáshitelesek 61 százalékának nagyobb ma a tartozása, mint a hitelfelvételkori lakásérték 90 százaléka. Emellett közhelyszámba megy, hogy a jövedelmük nagyon nagy részét fordítják hiteltörlesztésre. A múlt hibás döntései aligha tehetők jóvá, hogy azonban ilyen többé elő ne fordulhasson, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megelőző lépéseket tesz a közeljövőben.

Az október 1-jétől hatályos jegybanktörvény értelmében az MNB felügyeleti hatóságként lép fel alábbi intézkedéseivel, miután - banki forrásaink szerint - néhány hét múlva megérkezik az Európai Központi Bank véleménye:

• Jövedelemarányos törlesztőrészlet (PTI) szabályozás bevezetése: az MNB azt akarja, hogy az egy ügyfél által hiteltörlesztésre fordított összeg ne lehessen magasabb a jövedelme meghatározott százalékánál. A pontos paraméterek még nem véglegesek, de valószínű, hogy 1. mindenféle hiteltípusra, 2. az esetleges adóstársakra együttesen vonatkozna a korlát, 3. jövedelmi kategóriánként eltérő sávokat fognak meghatározni, 4. szükség esetén az élethez igazítják majd a paramétereket.

• Hitelfedezeti arány (LTV) szabályozás: az előbbihez hasonlóan MNB-rendelet szabályozná, hogy a felvett hitel összege nem lehet magasabb a fedezetül szolgáló ingatlan értékének 80 százalékánál. Ezt egy kormányrendelet jelenleg is így szabályozza (lásd alább).

• Igazolt jövedelem előírása: a jelenlegi gyakorlattal ellentétben csak az kapna bármifajta hitelt, akinek legális jövedelme van, és annak nettó értékét a bank felé (munkaadó, nyugdíjfolyósító, NAV stb. révén) igazolja. Nem lesz tehát elegendő a bankszámla-történet.