Talán így működhet? Tartható a "Férfiak40" ígéret a jelenlegi költségvetési helyzetben?

A Tisza Párt elnöke szerint a Férfiak40 program bevezetésének előfeltétele a gazdaság sikeres beindítása lenne. A 2011 óta működő Nők40 program jelenleg azoknak a nőknek teszi lehetővé a korhatár előtti nyugdíjba vonulást, akik legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek, amiből maximum 8 év lehet gyermeknevelési ellátásban töltött időszak.

A jelenlegi rendszerben a magasabb végzettségűek általában kevesebb évet tudnak előrehozni a nyugdíjazásukból, mivel később lépnek be a munkaerőpiacra. Míg a szakmunkások jellemzően 17-18 évesen kezdenek dolgozni, a diplomások csak 21-23 évesen.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Nők40 program pénzügyileg csak azoknak előnyös, akik nyugdíjasként is folytatják a munkát. Ellenkező esetben az induló nyugdíj alacsonyabb lesz, mint ha az érintett megvárná a 65 éves korhatárt, és a nyugdíjemelések mértéke általában elmarad a bérnövekedéstől.

A gyakorlatban a frissen nyugdíjazott nők visszafoglalkoztatása a leggyakoribb megoldás, ami a munkaadónak adóteher-csökkenést, a munkavállalónak pedig magasabb összjövedelmet eredményez. Költségvetési szempontból az előrehozott nyugdíjkifizetések egyfajta segélyként értelmezhetők.

Jelenleg mintegy 240 ezer nő részesül a kedvezményes nyugdíjban, ami a körülbelül 7000 milliárd forintos nyugdíjkassza közel 8 százalékát teszi ki. Ez az összeg nagyságrendileg megegyezik a 13. havi nyugdíj költségével. Molnár László, a GKI szakértője szerint a férfiakra történő kiterjesztés esetén hozzávetőlegesen 350 ezer férfi válhatna jogosulttá a kedvezményre. A pontos szám meghatározásához az 58-65 év közötti férfiak végzettségi és jogosultsági adataira lenne szükség.

A férfiaknál is hasonló lenne a helyzet, hogy a magasabb végzettségűek kevesebb időt tudnának érvényesíteni. Külön kérdést jelentene a kötelező sorkatonai szolgálat beszámítása, ami a nőknél a gyes-gyed időszakhoz hasonló elbírálás alá eshetne.

Bár az idősebb korosztályokban kevesebb a férfi, mint a nő, a kedvezménnyel élők száma várhatóan hasonló lenne mindkét nemben. Jelentős különbség azonban, hogy a férfiak átlagosan 10 százalékkal magasabb fizetéssel rendelkeznek, ami magasabb nyugdíjat is jelent. A szakértői becslések szerint a program kiterjesztése legalább évi 500 milliárd forintos többletterhet jelentene a költségvetésnek. Vélhetően ez az oka annak, hogy Magyar Péter a gazdaság fellendüléséhez köti az ígéret megvalósítását.

A GKI szakértője szerint a férfiaknál is az várható, hogy elsősorban azoknak érné meg a korai nyugdíjba vonulás, akik nyugdíjasként is folytatni tudnák a munkát. A feszes munkaerőpiaci helyzetben nagy eséllyel visszafoglalkoztatnák őket, így a költségvetés átmenetileg mind a nyugdíjast, mind a munkaadót támogatná. Azoknak viszont, akik nem tudnának nyugdíj mellett dolgozni, anyagilag előnyösebb lenne kivárni a 65 éves korhatárt, különösen emelkedő reálbérek mellett, hogy magasabb induló nyugdíjat kaphassanak.