A kedvezmény azoknak a 65 év felettieknek, illetve nyugdíjas igazolvánnyal rendelkezőknek jár, akiknek van Bizalomkártyájuk
Hány nyugdíjas van Magyarországon? Nyugdíjasok száma 2025-ben: ennyien vannak a 65 év felettiek
Magyarországon egyre többen követik figyelemmel, hány nyugdíjas él az országban, és közülük hány vállal még munkát a nyugdíj mellett. A kérdés nemcsak a társadalom öregedése miatt fontos, hanem azért is, mert a nyugdíjasok aktív jelenléte a munkaerőpiacon hatással van a gazdaságra, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára és a társadalmi folyamatokra. Nézzük meg most, hány nyugdíjas van Magyarországon illetve ezekből hány nyugdíjas dolgozik Magyarországon.
A 2022-es népszámlálás idején Magyarország lakónépességének jelentős része, közel 1,98 millió fő, vagyis a teljes lakosság mintegy 20,6%-a 65 éves vagy annál idősebb. Ez az arány jól mutatja az ország elöregedő demográfiai szerkezetét, amely hosszú távon kihívásokat jelenthet a nyugdíjrendszer fenntarthatósága és az egészségügyi ellátórendszer számára. A kérdés, hogy hány nyugdíjas van Magyarországon 2025-ben és mennyi nyugdíjas él Magyarországon, egyre több embert érdekel, így most ennek jártunk utána.
A nyugdíjasok száma és ellátottságuk
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025 januárjában 2 413 071 fő részesült nyugdíjban, ellátásban, járadékban vagy egyéb járandóságban Magyarországon. Ez a nyugdíjasok száma Magyarországon 2025-ben, amely választ ad arra is, hogy mennyi nyugdíjas van Magyarországon.
Ha részletesebb képet szeretnénk kapni, érdemes kicsit boncolgatni az adatokat. A KSH táblázata szerint a következőket láthatjuk a 2025. júniusi adatokat tekintve:
- Öregségi nyugdíjat összesen 2 000 101 kapnak, ebből 1 273 303 nő és 726 798 a férfi nyugdíjas. Az ellátás havi átlagösszege 244 557 forint.
- Az életkoron alapuló ellátásban részesülők száma összesen 28 145 fő, ebből 1 839 a nő és 26 306 a férfi. Az ellátás havi átlagösszege 353 169 forint.
- Az özvegyi és szülői nyugdíjban részesülők száma összesen 40 420 fő, ebből 36 315 a nő és 4 105 a férfi. Az ellátás havi átlagösszege 109 770 forint.
- A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők száma összesen 239 245 fő, ebből 134 847 nő és 104 398 a férfi. Az ellátás havi átlagösszege a130 193 forint.
- Az árvaellátásban részesülők száma összesen 55 300 fő, ebből 27 643 a nő és 27 657 a férfi. Az ellátás havi átlagösszege 75 655 forint.
Dolgozó nyugdíjasok
Az elmúlt években egyre inkább megfigyelhető tendencia, hogy sok nyugdíjas a megérdemelt pihenés helyett újra munkába áll. Míg egyesek anyagi szükségszerűségből, mások az aktív életmód fenntartása vagy a társadalmi kapcsolatok megőrzése érdekében döntenek így. A munkaerőpiacon egyre nagyobb az igény a tapasztalt, megbízható munkavállalókra, különösen a munkaerőhiánnyal küzdő szektorokban.
A Pénzcentrum korábbi cikkében olvashattunk arról, hogy az elmúlt években Magyarországon látványosan nőtt a nyugdíj mellett munkát vállaló dolgozó nyugdíjasok száma. Tehát, egyre több magyar marad aktív a munkaerőpiacon a nyugdíjkorhatár, vagyis a 65. életév betöltése után is. A legfrissebb statisztikák szerint 2025 első negyedévében már több mint 147 ezren dolgoztak ebben a korosztályban. A KSH adatai alapján ma már minden nyolcadik 65–74 éves magyar továbbra is munkát vállal, a 75 év felettieknek pedig közel 2 százaléka.
A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint az idősebb munkavállalók száma öt év alatt látványosan emelkedett: míg 2021 első negyedévében még 100 ezernél kevesebben voltak, addig 2025 elejére már átlépte a 147 ezret. Ez 2021-hez képest közel 50 százalékos növekedést jelent. Összehasonlításképp: a teljes munkaképes korú (15–89 éves) lakosság körében ugyanebben az időszakban mindössze 3,6 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor, a 65 év felettiek adatait érdemes óvatosan kezelni. A kisebb létszámú korcsoportoknál nagy lehet a mintavételi hiba, és a kerekítések miatt előfordulhat, hogy a részadatok nem egyeznek az összesített értékekkel. Fontos tényező volt az is, hogy a 2021-es világjárvány jelentősen befolyásolta a nyugdíjkor felettiek munkaerőpiaci részvételét.
Öregedési index és eltartottsági ráta
A KSH adatai szerint Magyarországon az öregedési index 2024 végén 140,5% volt, ami azt jelenti, hogy ezer gyermekkorúra (0–14 éves) több mint ezer időskorú (65 éves és idősebb) jutott . Az eltartottsági ráta, amely az idős népesség (65 éves és annál idősebb) arányát mutatja a 15–64 éves népességhez viszonyítva, 2024-re 54,2%-ra emelkedett .
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az eltartottsági ráta számításakor három fő korcsoportot veszünk figyelembe, amelyek egymáshoz viszonyított arányai jól tükrözik a társadalom elöregedését, a korcsoportok közötti függőségi viszonyokat, és előre jelzik a változások társadalmi-gazdasági következményeit. Ezek a korcsoportok a gyermekkorúak (0–14 évesek), az aktív korúak (15–64 évesek), valamint az időskorúak (65 évesek és idősebbek). Magyarországon 1990 elején az eltartottsági ráta 51,0% volt, ami azt jelenti, hogy ezer aktív korú (15–64 éves) személyre 510 nem aktív (gyermek- és időskorú) jutott. A legalacsonyabb értéket, 45,2%-ot, 2007-ben regisztrálták. Azóta az eltartottsági ráta folyamatosan emelkedett, 2024-re elérte az 54,2%-ot, és a következő évtizedben várhatóan tovább növekszik.
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent a gyermekkorúak aránya, különösen az 1990-es években gyorsult fel ez a folyamat. 1990-ben a népesség 20,5%-át tették ki a 0–14 évesek, 2012-re ez az arány 14,5%-ra csökkent, és azóta is nagyjából ezen a szinten maradt. Ezzel szemben az időskorúak aránya folyamatosan nőtt: 1990 és 2024 között 13,2%-ról 20,7%-ra emelkedett. Az öregedő társadalomra utal, hogy 2006 óta már több az időskorú, mint a gyermekkorú.
Az aktív korú népesség aránya 1990 és 2007 között 66,2%-ról 68,9%-ra nőtt, azonban azóta csökkenő tendenciát mutat, 2024 január 1-jén 64,9%-ot ért el. Az aktív és inaktív korúak arányában a 2000-es évek közepén tapasztalt kedvező átmeneti változást főként az okozta, hogy az 1970-es évek közepén született, nagy létszámú nemzedék munkaképes korba lépett, miközben még aktív korú volt az 1950-es évek közepén született, szintén népes generáció. Ezzel párhuzamosan a születések száma jelentősebben csökkent, mint az időskorúaké nőtt.
Napjainkra az 1950-es évek közepén született nagy generáció elérte a 65 éves kort, ami hirtelen növelte az időskorúak számát, és így egyre nagyobb terhet ró a csökkenő aktív korú népességre. A nyugdíjasok Magyarországon jelentős társadalmi réteget alkotnak, ezért a Magyarország nyugdíjasok száma 2025-ben nemcsak demográfiai, hanem gazdasági kérdés is.
-
Elfogyott a munkaerő? Ilyen szakembereket keresnek most leginkább a cégek
Hiába a versenyképes bér, egyre több pozícióra egyszerűen nincs jelentkező.
-
Több mint 22 milliárd forintot takarítottak meg a magyarok tavaly a Lidl Plus-al
A magyar vásárlók 85%-a minden vagy majdnem minden vásárlásnál használja a hűségkártyáját vagy mobilalkalmazását, míg mintegy 60%-a több programot is aktívan igénybe vesz.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
-
Taxizás stresszmentesen? Mutatjuk a leghasznosabb funkciókat! (x)
Kényelem és biztonság minden út során: fedezd fel a Bolt beépített biztonsági funkcióit!
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







