Hónapokon belül súlyos nyugdíjreform jöhet Magyarországon? Ennek sokan ihatják meg a levét

A jelenlegi kormányzat teljesen lemondott a nyugdíjrendszer bármilyen reformjáról, sőt, az általa megrendelt nemzetközi szakértői tanulmányt is nyomtalanul elsüllyesztette. Ehelyett azt kommunikálja, hogy a következő másfél évtizedben a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer biztonságosan működik, és nincs szükség változtatásokra. Ez az "utánunk az özönvíz" szemlélet azonban 12 év múlva 2,5 millió ember életét teheti tönkre egy 9,5 milliós országban - írja Farkas András nyugdíjszakértő.

A nyugdíjrendszer reformjához érdemes a lehetséges intézkedéseket a végrehajtási nehézségek és a politikai kockázatok mátrixában elhelyezni, ami megfelelő alapot teremthet egy társadalmi vitához. A szakértő szerint öt lehetséges változtatást is lehet eszközölni a fenntarthatóság érdekében, ezek a következők:

1. a jövőbeni nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötése. Rövid távon (2038-ig) valószínűleg nem kell emelni a magyar nyugdíjkorhatárt, mivel nemrég zárult le egy tízéves korhatár-emelési ciklus, amelynek során 62 évről 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár. Hosszabb távon azonban célszerű lenne a 65 éves életkorban várható további élettartam alakulásához kötni a nyugdíjkorhatárt, mivel a magyar társadalom gyorsan öregszik.
2. a nyugdíjskála kiegyenesítése. Jelenleg a nyugdíjskála nem ösztönöz megfelelően a hosszabb munkavégzésre, mivel az első húsz évnyi szolgálati idő pontosan kétszer annyit ér, mint a második húsz év. A megoldás az lenne, ha minden szolgálati évnek azonos súlyt, például 2 százalékpontos értéket adnának, így a nyugdíjskála 20 évhez 40%-ot, utána évente minden évhez azonos mértékben 2 százalékpontot rendelne, egészen az 50 évnél elérhető maximális 100 százalékos mértékig.
3. a járulékplafon visszavezetése. A 2013-ban eltörölt járulékplafon hiánya miatt nagyon nagy nyugdíjvárományok alakulhatnak ki a magas keresetű embereknél, ami súlyosbítja a nyugdíjrendszer fenntarthatósági kockázatait, és növeli a feszültséget a kisnyugdíjasok és nagynyugdíjasok között.
4. a degresszió újraszabályozása. A degresszió a nyugdíjszámítás során a nettó számított havi életpálya-átlagkereset összegét hivatott korlátozni, de a 2013 óta változatlan összeghatárok miatt csak korlátozottan képes visszafogni az elszálló nyugdíjvárományokat.
5. a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek fokozatos szigorítása. A Nők40 program miatt de facto kettős nyugdíjkorhatár alakult ki Magyarországon, ami duplán kedvezményes a nők számára: egyrészt nem terheli a korábban igénybe vett nyugdíjukat semmilyen levonás, másrészt a hosszabb várható élettartam ellenére sem kell a nyugdíj összegét kiigazítani. Egy lehetséges reform egyik fő kérdése lehet a Nők40 jövőjének alakítása, és a rugalmas nyugdíjba vonulás feltételeinek megteremtése a férfiak számára is.

Az Európai Unió nyugdíjkoncepciója szerint a tagállamok nyugdíjrendszereinek megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lenniük, ám a magyar rendszer mindhárom területen súlyos kihívásokkal küzd.