Megnyílik Vas vármegye új horgászparadicsoma – különleges szabályokkal és gyerekbarát szemlélettel!
Nagy változások élesednek a magyar nyugdíjaknál 2026-tól: erről rengeteg nyugdíjas még mindig nem tud
A nyudíjrendszer legfontosabb tudnivalóit és a 2026-os év legfontosoabb változásait összegezte heti hírlevelében Farkas András, "Nyugdíjguru".
A nyugdíjkorhatár 2026-ban is változatlanul 65 év marad, így jövőre az 1961-ben született személyek érik el a nyugdíjkorhatárt. Fontos tudni, hogy a nyugdíjat nem kötelező azonnal igényelni a korhatár betöltésekor. Ha valaki tovább dolgozik, minden 30 nap szolgálati idő után 0,5%-os nyugdíjnövelésre (nyugdíjbónuszra) jogosult, amennyiben legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik - emlékeztet Farkas András.
Nők 40 nyugdíjkorhatár
A nők kedvezményes nyugdíjának feltételei sem változnak 2026-ban. Továbbra is szükséges a legalább 40 év jogosító idő, ezen belül minimum 32 év munkával szerzett szolgálati idő. Ez utóbbi feltétel 30 évre csökken, ha egy gyermek súlyosan fogyatékos, illetve az öt vagy több gyermekes édesanyák esetében gyermekenként egy-egy évvel, de maximum 7 évvel csökkenthető. A nők kedvezményes nyugdíjára 2026-ban 538,6 milliárd forintot fordítanak, ami 9,8%-kal magasabb az előző évinél.
A 2026-ban megállapítandó nyugdíjak összegének számításakor új valorizációs szorzókat alkalmaznak majd, amelyek várhatóan 10%-kal lesznek magasabbak a 2025-ös értékeknél. A nyugdíjakat 2026. január 1-jétől 3,6%-kal emelik, ami összesen mintegy 216 milliárd forintba kerül a költségvetésnek. Ha az év első nyolc hónapjában mért tényleges infláció meghaladná ezt az értéket, novemberben kiegészítő emelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.
13. havi nyugdíj, 14. havi nyugdíj
A 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első részletét 2026 februárjában fizetik ki. A 13. havi juttatás a februári nyugdíj 100%-ával, míg a 14. havi nyugdíj első részlete a februári nyugdíj 25%-ával egyezik meg. Ezekre az jogosult, aki 2025-ben legalább egy napig nyugdíjban részesült és 2026 februárjában is nyugdíjas. A 13. havi nyugdíj költségvetési vonzata 531,7 milliárd forint lesz, míg a 14. havi nyugdíj egyheti részlete 133 milliárd forintot tesz ki.
Nyugdíjprémium
Nyugdíjprémiumra akkor nyílna lehetőség, ha a 2026. évi GDP-növekedés meghaladná a 3,5%-ot, amire a jelenlegi előrejelzések szerint kevés az esély. A nyugdíj melletti munkavégzés 2026-ban is járulékmentes marad, és a nyugdíjas munkavállaló keresete továbbra is mentes a szociális hozzájárulási adó alól. A nyugdíj mellett szerzett jövedelmet nem korlátozza semmi, kivéve bizonyos közszférás jogviszonyokat, ahol főszabályként szünetel a nyugdíj.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Öregségi nyugdíj, nyugdíjminimum
Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege 2026-ban is változatlanul 28.500 forint marad, hacsak nem kerül sor érdemi emelésre. Az árvaellátás minimális összege továbbra is 50.000 forint. A méltányossági nyugdíjemelés és az egyszeri segély jövedelmi korlátai sem változnak: a kivételes nyugdíjemelés esetén 120 ezer forint, az egyszeri segély esetén egyedülállóknál 120 ezer, közös háztartásban élőknél 100 ezer forint marad a határ.
Összességében Magyarország 2026-ban is az öregségi nyugdíjakra legkevesebbet költő EU-tagállamok egyike marad: a teljes nyugdíjkassza a tervezett GDP mindössze 7,32%-át teszi ki, ami jelentősen elmarad az EU 10,9%-os átlagától.
Címlapfotó: Kocsis Zoltán, MTI/MTVA
-
Nő az aggodalom a nyugdíjak körül, munkáltatóként most érdemes lépni: segít az OTP Nyugdíjpénztár! (x)
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint látványosan nőtt azok aránya Magyarországon, akik tartanak attól, hogy nyugdíjas éveikben nem lesz elegendő megtakarításuk vagy jövedelmük a megszokott életminőség fenntartásához: a nyugdíjjal kapcsolatos félelmek aránya 22-ről 27 százalékra emelkedett.








