Ebben a szakmában a magyar nők labdába sem rúghatnak: most lenne rájuk igazán szükség

Stefan Detschew, információs és kommunikációs technológiákszakértőjének definíciója szerint az IKT magában foglalja a teljes körű technológiai tervezést az információhoz való hozzáféréstől a feldolgozáson át az átadásáig: az információ gyűjtésének, tárolásának, továbbításának és prezentálásának hardver-, szoftver- és média feltételeit, legyen az információ formája hang, adat, szöveg, vagy kép. Magába foglalja a telefon, mobiltelefon, hardver, szoftver területét egészen az internetig.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tízezrek képezhetik át magukat informatikussá: jól jön most a támogatás

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként bejelentett intézkedések révén ugrásszerűen, tízszeresére bővülhet itthon azok száma, akik a karrierváltás mellett döntenek, és egy intenzív és gyakorlatorientált képzés elvégzése után informatikus szakmát és állást szereznek.

De miért is fontos ez éppen most? 

Az információ és kommunikációs technológiáknak jelentős szerepük van nemcsak a munkában, hanem többek között a pedagógiában, oktatásban is. Abban, hogy a pedagógusok, illetve a diákok is fejlesszék és használják digitális kompetenciáikat, használják a technológia nyújtotta segítséget tanításban és tanulásban, és a mostani diákok számára később a munkaerőpiacon is. Erre a tudásra, készségekre, kompetenciákra hirtelen nagy szükség lett mindenhol a világon, hiszen a digitális tanrend és a home office alapvető IKT-készségekre támaszkodna. Arról nem is szólva, hogy IKT-szakemberekből folyamatosan hiány van.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ebben a szakmában minden magyar nagyot kaszálhat: rengeteg embert keresnek

Magyarországon 10-ből 6 vállalatnál okoz gondot a megfelelő IKT-szakemberek felvétele. Pedig a gazdaságban óriási a hányuk, és nem is kis pénzeket lehet keresni már kezdőként is. Hazánk ezzel az eredménnyel az EU középmezőnyében áll, a környező országok vállalati közül egyedül Szlovákiban könnyebb a toborzás.

Az IKT pedig még mindig egy olyan terület, amelyen a nők jelentős hátrányban vannak. Az EU-n belül egyetlen tagország sincs, ahol az IKT területen tanulmányokat folytató nők aránya magasabb, vagy legalább ugyanannyi lenne, mint a férfiaké - derült ki az Eurostat adataiból. A legjobb helyzetben lévő Belgiumban is mindössze 37 százalék a nők aránya ezen a területen. Meglepő, de Románia az ezüstérmes a maga 32 százalékával, amelyet Bulgária követ 32 százalékkal. 

Az EU tagországok átlaga is elég alacsony: mindössze 17 százalék. Ez nem csak azt jelenti, hogy hátrányban vannak a nők a digitális kompetenciákban, hanem ebből kifolyólag azt is, hogy jelenleg a munkahelyeket érintő kihívások is nagyobbak a nők, mint a férfiak számára. Magyarországon mindössze 14 százalék a nők aránya ezen a területen, ugyanúgy ahogy például Olaszországban vagy Lengyelországban. A cseheknél, szlovákoknál csak 12 százalék, de például a sereghajtó hollandoknál mindössze 8 százalék ez az arány.

Pedig nagy szükség lenne IKT-szakemberekre

Rengeteg, az EU-ban működő vállalkozásnak okoz nehézséget az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos (IKT) szakértő munkaerő felvétele. 2018-ban például az uniós vállalkozások 9 százaléka toborzott vagy próbált toborozni IKT-szakembereket, ám több mint a szervezetek fele, 58 százalékuk jelezte, hogy problémáik vannak a megfelelő szakértelmet igénylő állások betöltésével - derült ki az Eurostat adataiból.

{{EMBED:infogram_4ecfff23-e4a6-4571-8ed0-be0217eee06b}}

A statisztikákból látszik, hogy Magyarországon a szerveztek 57 százaléka jelentette, hogy problémát okozott nekik az IKT pozíciók betöltése 2018-ban. Ez a számadat éppen egy százalékkal kevesebb, mint az EU-átlag.