Letaglózó, mire szánta el magát Dél-Korea: ennek nagyon súlyos következménye lesz

A vád szerint a tábornok hatalommal való visszaélést követhetett el, amikor a parancsára katonai alakulatok szállták meg a parlament épületét és annak környékét. Egy másik vádpont szerint pedig a Jun Szogjol vezette csoport tagjaként alkotmányellenes szervezkedésbe kezdett, mások között Kim Jonghjun korábbi védelmi miniszterrel együtt. Kvak Jongkeun - akit azóta felmentettek tisztségéből - a múlt héten parlamenti képviselőknek azt mondta: a parlament elleni akciót az elnök parancsára indította el aki azt kérte, hogy a szükségállapot idejére távolítsa el a képviselőket az épületből; ám állítása szerint ő amennyire tudta, szabotálni igyekezett ezt a parancsot.

Kvak Jongkeun a harmadik katonai vezető Dél-Koreában, aki ellen körözést adtak ki. Vasárnap Jeo Inhjung tábornokot, a katonai elhárítás parancsnokát vették őrizetbe, december elsején pedig egy katonai bíróság Li Jinvu tábornok, a főváros védelmével megbízott katonai parancsnok ellen adott ki elfogatóparancsot. Őt azzal vádolják, hogy a volt védelmi miniszternek engedelmeskedett, amikor a szükségállapot kihirdetése után 211 katonát küldött ki a parlament körbezárására. Li Jinvu az ügyészeknek válaszolva később azt mondta, hogy az akció közben Szogjol elnök telefonon szólította fel többek között arra, hogy távolíttassa el a parlamenti képviselőket az épületből.

Jun Szogjol december 3-án azt állította, hogy az "észak-koreai kommunista erők fenyegetésével szemben" hirdette ki a szükségállapot Dél-Koreában. A parlament többsége erre azzal válaszolt, hogy december 4-ére virradóra olyan határozatot fogadott el amely kimondta, hogy törvényes jogával élve, többségi szavazással megszüntette a szükségállapotot. A parlament ezután eljárást kezdeményezett az elnök felmentésére, amiről az alkotmánybíróság dönthet majd december végétől.