Hiába áll nyerésre Izrael, Trump is hadba lépne Irán ellen: hajszálnyira vagyunk a totális háborútól?

Izrael péntek hajnali támadása váratlanul érte Iránt, melynek során sikerült megsemmisíteni a katonai vezetés jelentős részét, beleértve a forradalmi gárda és a hírszerzés irányítóit. A légierő komoly károkat okozott az iráni repterekben és légvédelmi rendszerekben, így vasárnapra gyakorlatilag ellenőrzése alá vonta az ország légterét.

Az elmúlt napokban Donald Trump elnök egyértelmű jeleit adta annak, hogy az Egyesült Államok katonai beavatkozásra készül: vadászbombázókat és a Nimitz repülőgép-hordozót irányította a térségbe, valamint a Truth Social platformon megadásra szólította fel az iráni haderőt - írja a Portfolio.

Felmerül a kérdés: ha Izrael ilyen eredményesen halad, miért lenne szükség amerikai beavatkozásra? A válasz egyszerű: Izrael önmagában nem rendelkezik megfelelő képességekkel háborús céljainak gyors és hatékony eléréséhez, amelyek elsősorban az iráni atomprogram teljes leállítását és a ballisztikus rakétaarzenál felszámolását jelentik.

A fő nehézséget az okozza, hogy Irán kulcsfontosságú nukleáris létesítményei – Natanz, Fordó és az Iszfaháni Nukleáris Kutatóközpont – mélyen a föld alatt helyezkednek el. Fordó például egy 200-300 méter mélységben, vagy akár még mélyebben húzódó bunkerkomplexum.

Hasonló problémát jelentenek az iráni ballisztikus rakétarendszerek is. Bár Izrael közlése szerint az indítók 30%-át már hatástalanították, szerda reggel is érkeztek rakéták Izrael területére, ami jelzi, hogy ezt a képességet nem tudják olyan könnyen semlegesíteni, mint a légvédelmet. Ennek oka, hogy ezeket az eszközöket is föld alatti bunkerrendszerekben tárolják.

Izrael rendelkezik ugyan bunkerromboló bombákkal – ilyen fegyverrel likvidálták tavaly Haszán Naszrallahot, a Hezbollah vezetőjét is –, de a jelenlegi GBU-28-as bombáik nem képesek több száz méter mélységbe hatolni. A Fordó eléréséhez amerikai B-2 Spirit bombázókra és GBU-57-es nehéz bunkerromboló bombákra lenne szükség.

Trump elnök, aki gyakran jellemzi magát Izrael legnagyobb támogatójaként, most komoly dilemma előtt áll. Elnöksége kezdete óta háborúellenes platformon politizál: már a Hillary Clinton elleni kampányában is bírálta a végtelen közel-keleti konfliktusokat, amelyek dollármilliárdokat és amerikai életek ezreit követelték. Jelenlegi ciklusában pedig az orosz-ukrán háború lezárását hangsúlyozta.

Ezzel szöges ellentétben áll mostani magatartása, amikor amerikai haderőt vezényel a Közel-Keletre és háborús retorikát alkalmaz. Ez jelentős visszhangot váltott ki szavazói körében is: míg a Republikánus Párt hagyományos szárnya támogatja Izraelt és akár a háborút is, addig a "MAGA republikánusok" – akik az izolacionizmust és nacionalizmust képviselik – csalódottságuknak adnak hangot.

Az interneten számos poszt és mém jelent meg, amelyekben Trump támogatói olyan üzeneteket fogalmaznak meg, mint "nem akarok meghalni Izraelért". Az elmúlt években pedig a Republikánus Párton belül éppen ez a "MAGA" szárny erősödött meg, és várhatóan túl is éli majd Trump elnökségét.

Bár Trump személyesen talán hajlana az azonnali katonai beavatkozásra Izrael támogatása érdekében, a potenciális választói elégedetlenség jelentősen korlátozza mozgásterét. Noha neki már nem kell aggódnia az újraválasztás miatt, republikánus párttársainak igen.

Irán továbbra is rendelkezik olyan képességekkel, amelyekkel árthat az Egyesült Államoknak, és ez komoly politikai árat jelenthet Trump számára. Lezárhatja a Hormuzi-szorost, ami az olajárak emelkedéséhez vezetne, ballisztikus rakétákat lőhet ki amerikai bázisokra a Közel-Keleten, ahol amerikai katonák veszthetnék életüket, illetve akár amerikai repülőgépek elvesztése is előfordulhat az iráni légtérben.

Nem véletlen, hogy Trump első lépésként inkább megpróbálja megfélemlíteni Iránt, remélve, hogy az iráni vezetés leteszi a fegyvert és visszatér a tárgyalóasztalhoz, ahelyett, hogy azonnal katonai akcióba kezdene.