Pénzmosás: leállítják a gyanús cégek tranzakcióit

Jó helyzetben volt az Allianz Bank, ahol az üzletág 2008-as nyitása óta a számlanyitási dokumentáció része az új törvény szerinti tényleges tulajdonosi nyilatkozat. A Citibank pedig már csak egy ügyfelétől várja a nyilatkozatot. A szükséges adatok hiányában a bankoknak korlátozniuk kell az adott ügyfelek tranzakcióit. A hírek szerint volt olyan bank, amelyik április 1-jétől több mint száz tranzakciót állított meg - igaz, előzetesen telefonon értesítette az okokról partnereit.

Korábban: Ügyféladatokra vadászik a CIB Bank!

Egyes bankok - például a Raiffeisen - már januártól betartja a szabályokat, ám épp ők nem adtak tájékoztatást, ügyfeleik mekkora hányadát nem tudták még nyilatkozatra bírni. A Budapest Bankban még a számítástechnikai fejlesztések zajlanak, a korlátozásokat legkésőbb 2009. június 30-ára tervezik, amikortól a felügyelet ellenőrzi a kötelezettség teljesítését. Ezzel kapcsolatban Binder István, a felügyelet szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a PSZÁF soha nem mondta, hogy nem ellenőrzi az elvileg hatályban lévő jogszabály betartását egy-egy átfogó vizsgálat során, ám a tényleges tulajdonosi nyilatkozatok hiányában foganatosított intézkedéseket valóban a második félévtől vizsgálja külön - a hírek szerint egy próbavizsgálat már volt is az egyik nagybanknál.

A részletkérdések továbbra sem tiszták. Az Erste a tranzakciók megtagadását az ügyféltől származó számlaterhelési tranzakciókra vonatkoztatja. A Budapest Bank egy bankszövetségi ajánlásra hivatkozik, és a pénztári tranzakciókra vezet majd be korlátozásokat, kiegészítve a PSZÁF 3/2008 (XI. 20.) ajánlásában foglaltakkal, amelyek szerint a korlátozó intézkedések nem vonatkoznak hiteltörlesztésre, inkasszóra és a csoportos beszedési megbízásokra.

A K&H Bank álláspontja szerint eltérés van a felügyelet és a hatályos jogszabály elvárásai között. A felügyelet ajánlásában az EU-direktívához hasonlóan megköveteli, hogy valamennyi jogi személy esetében az érintett szolgáltató a tényleges tulajdonosi nyilatkozat segítségével jusson el a fent említett tulajdoni hányaddal rendelkező magánszemélyekig. A jogszabály alapján viszont elég, ha az ügyfél úgy nyilatkozik: a saját nevében jár el, mint jogi személy - ebből a valódi tényleges tulajdonosra következtetést nem lehet levonni. A felügyelet szóvivője szerint a PSZÁF ajánlásaiban a szigorúan vett jogi előírásoknál már többször "keményebb" feltételeket határozott meg.