Sokkoló hírt kapott több millió magyar nyugdíjas: így húztak ki súlyos tízezreket a zsebükből

A svájci indexálás eltörlésével a nyugdíjemelések már egyáltalán nem igazodnak a bérdinamikához. A Bankmonitor szakértői kiszámolták, mekkora lenne az átlagnyugdíj, ha az utóbbi évtizedben az infláció és a béremelkedés 50-50 százalékos súlyozású átlagával emelték volna a nyugdíjakat.

A magyar nyugdíjemelési metódus hivatalosan inflációkövető: a megállapított nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat minden év januárjában kötelező emelni, mégpedig a költségvetési törvényben az adott évre tervezett fogyasztói áremelkedés (infláció) mértékével. Például 2024-re 6%-os inflációt tervezett a kormány, ennek megfelelően idén januárban 6%-os nyugdíjemelésben részesültek a jogosultak.

Azonban előfordulhat (és többször volt már rá példa), hogy az év eleji nyugdíjemelés mértéke elmarad az adott évben ténylegesen kialakuló inflációtól. Ebben az esetben a kormány köteles évközi nyugdíjemelést végrehajtani, melyet novemberben egész évre visszamenőleg egy összegben kifizetnek a nyugdíjasok számára. (Sőt, a kormány korábban is dönthet évközi nyugdíjemelésről, nem kell feltétlenül megvárnia az ősz beköszöntét.)

Az évközi nyugdíjkorrekció mértékét úgy határozzák meg, hogy az adott év első 8 hónapjának (a januártól augusztusig terjedő időszaknak) inflációs tényadatai alapján a kormány becslést készít az egész évre ténylegesen várható inflációra, és a különbözetet novemberben kifizeti a nyugdíjasoknak. Ráadásul ilyenkor az általános infláció és a nyugdíjas infláció közül a magasabbat kell figyelembe venni. Például 2023. januárban 15% nyugdíjemelés történt, de a kormány ősszel már 18%-ot is meghaladó éves átlagos nyugdíjas inflációval kalkulált, ezért novemberben 3,1%-os nyugdíjkorrekciót hajtott végre.

Bizonyos években többszöri évközi nyugdíjkorrekció árán sem sikerül biztosítani a nyugdíjak értékének megőrzését. Például 2022-ben végül 15,2% lett az éves átlagos nyugdíjas infláció, miközben az év során végrehajtott három (!) nyugdíjemelés mértéke együttesen is csak 14%-ot tett ki. Az így előálló különbözetet azonban a kormány nem köteles a következő évben utólagosan kifizetni a nyugdíjasoknak – és nem is tették meg.

A nyugdíjak drasztikusan leszakadtak a bérektől

Korábban hosszú ideig (2001-től 2010-ig) alkalmazták a köznyelvben „svájci indexálásnak” nevezett módszert Magyarországon, ami 50%-ban az inflációt, 50%-ban pedig a béremelkedés ütemét vette figyelembe a nyugdíjemelés mértékének megállapításakor. Azonban már több mint egy évtizede (2012-től) kizárólag az árak emelkedését követik a nyugdíjak, legalábbis elvileg.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hiába a nyugdíjemelés, durván megdrágult az idős magyarok élete: jókor jön a korrekció

A megszokott módon októberben is tíz alapvető élelmiszer átlagárán keresztül vizsgáljuk meg, mennyi ételre futotta régebben az átlagnyugdíjból, és mennyire most.

A pusztán inflációkövető nyugdíjemelés a társadalmon belül a nyugdíjasok relatív lecsúszásához vezetett: az utóbbi évtizedben rendkívül erőteljes bérnövekedés ment végbe, miközben az infláció viszonylag alacsony volt, így a nyugdíjak sokkal kevésbé emelkedtek a béreknél. A nyugdíjak leszakadása a hivatalos számokból is kiolvasható: 2014-ben 67,6% volt az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér hányadosa, míg 2022-ben már alig 54,5-ot ért el a mutató – bár ez a 13. havi nyugdíj visszaépítésének hatását nem veszi figyelembe.

Mennyi lenne az átlagnyugdíj a svájci indexálással?

A Bankmonitor most 2013-tól kezdődően megvizsgálta, miként emelkedett volna az átlagnyugdíj akkor, ha minden évben pontosan 50-50%-ban az adott évben magasabb infláció (általános vagy nyugdíjas infláció) és az adott évi bérnövekedés nagyságától függően emelték volna a nyugdíjakat.

Látható, hogy a félig inflációkövető, félig bérkövető nyugdíjemelés nem minden évben lett volna kedvezőbb a nyugdíjasoknak, de összességében lényegesen nagyobb átlagnyugdíjat eredményezett volna a vizsgált időszak végére. A Bankmonitor becslése szerint

2024-ben 231 ezer forint helyett kb. 252 ezer forint lenne az átlagnyugdíj, azaz minden nyugdíjasnak nagyjából 9,3%-kal több lenne a juttatása.

Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magasabb nyugdíjak magasabb állami kiadásokat eredményeznének. 2024-ben a kormány eredetileg 6542 milliárd forintot tervezett nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordítani: 9,3%-kal magasabb ellátások esetén ez az összeg meghaladná az évi 7150 milliárd forintot. (Ez nagyságrendileg akkora plusz kiadást jelentene, mintha most bevezetnék a 14. havi nyugdíjat.)

Te mit gondolsz a saját márkás termékekről?

A következő hetekben a Pénzcentrum és a Debreceni egyetem közös, nagymintás felmérést végez, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek a hazai vásárlók az ún. kereskedelmi/saját márkás, illetve a gyártói márkás termékekről. Az alábbiakban arra szeretnénk megkérni, hogy töltsd ki a kérdőívet, ezzel segítve munkánkat. Köszönjük!