Nem csillapszik a vámháború az USA és Kína között: 245 százalékos vámokat jelentett be Trump

A Fehér Ház kedden késő este kiadott közleményében említette meg a korábban bejelentett 145 százalékos vámtarifánál jóval magasabb, potenciálisan 245 százalékos vámot. A közlemény Donald Trump elnök végrehajtási rendeletét kísérte, amely vizsgálatot indított "az importált feldolgozott kritikus ásványi anyagoktól és azok származékos termékeitől való amerikai függőség nemzetbiztonsági kockázatairól".

Az amerikai-kínai kereskedelmi háború megrengeti a globális piacokat, amelyek tartanak a konfliktus és Trump más kereskedelmi partnerekkel szembeni lépéseinek gazdasági következményeitől. A kínai import korlátozása bonyolítja az amerikai ellátási láncokat, növeli a költségeket és arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy máshonnan szerezzék be termékeiket. A fogyasztók szintén magasabb árakkal szembesülnek.

Trump stratégiája, hogy vámok segítségével több gyártási beruházást vonzzon az Egyesült Államokba. Számos kínai exportőr számára az amerikai piac elvesztése súlyos csapást jelent, és más piacokon, például az Európai Unióban kell növekedniük a veszteség pótlására. Kína exportfüggő gazdasága már egyébként is lassult.

Lin Jian kínai külügyminisztériumi szóvivőt szerdai sajtótájékoztatóján kérdezték a 245 százalékos vámtarifáról. "A konkrét adókulcsok számadatairól az amerikai felet kérdezheti" – mondta Lin a China News Network jelentése szerint. "Kína többször is kifejtette határozott álláspontját a vámkérdésben. Ezt a vámháborút az Egyesült Államok kezdeményezte, és Kína szükséges ellenlépései jogos érdekeinek és a nemzetközi méltányosság és igazságosság védelmét szolgálják, amelyek teljesen ésszerűek és jogszerűek."

Trump 10 százalékos vámot vetett ki minden országból származó importra. Ideiglenesen felfüggesztette az egyes országokra külön-külön megállapított további "viszonossági" vámtételeket, hogy időt adjon az új megállapodásokról folytatott tárgyalásokra. Kivétel ez alól Kína, amely egyre magasabb vámokkal szembesül az USA részéről, és hasonló módon válaszolt, többek között más ellenintézkedésekkel.

A héten Kína további exportkorlátozásokat vezetett be a ritkaföldfémekre, amelyek között olyan anyagok szerepelnek, amelyeket csúcstechnológiai termékekben, repülőgépgyártásban és a védelmi szektorban használnak. A Trump-adminisztráció figyelmeztette az országokat, hogy ne válaszoljanak vámokkal az amerikai vámokra, és jutalmat ígért azoknak, akik tartózkodnak ettől.

Kína szerdán Li Chenggang-ot nevezte ki új kereskedelmi tárgyalónak a vámvita közepette, ami Peking részéről stílusváltást jelezhet. Kinevezése előtt Li körülbelül négy és fél évig volt Kína nagykövete a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO), annál a testületnél, amely a globális kereskedelmet szabályozza, és amelyhez Peking fellebbezett az USA-val folytatott vámvitájában.

Lehet, hogy más tárgyalási stílus következik. Li Chenggang nyitott gondolkodású személy és támogatja a szabad kereskedelmet

– mondta Tu Xinquan, a Nemzetközi Üzleti és Gazdasági Egyetem Kínai WTO Tanulmányok Intézetének dékánja. Lin Jian kínai külügyminisztériumi szóvivő kijelentette: "A vámháborúknak és kereskedelmi háborúknak nincs győztese, és Kína nem akar harcolni, de egyáltalán nem fél a harctól."

Trump április 13-án a Truth Social platformján azt írta: "SENKI sem 'úszhatja meg' a tisztességtelen kereskedelmi egyenlegeket és a nem monetáris vámakadályokat, amelyeket más országok használtak ellenünk, különösen nem Kína, amely messze a legrosszabbul bánik velünk!"

A feszült retorika és a rendkívül magas vámok ellenére mind az USA, mind Kína nyitottnak mutatkozott a kereskedelmi tárgyalásokra, bár a két nagyhatalom közötti konfliktusban valószínűleg további kölcsönös megtorlások várhatók. Eközben a Trump-adminisztráció legalább 15 országgal tárgyal kereskedelmi megállapodásokról, amelyek megkeresték a tárgyalások érdekében. Ezeket a tárgyalásokat felhasználhatja Kína szorongatására, ultimátumot adva Amerika partnereinek: jobb feltételek velünk, vagy kizárás Kínával.